Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Felmérések szerint az EU 27 tagállamában 3,5 percenként hal meg valaki munkával kapcsolatos okok miatt, és 4,5 másodpercenként ér egy munkavállalót olyan baleset, amely legalább háromnapos otthonmaradásra kényszeríti az illetőt. Egyebek között ez indokolta az Egészséges munkahelyek elnevezésű páneurópai kampány elindítását. Ez elsősorban a kis- és középvállalkozásokat célozza meg, a nagyobb cégek ugyanis általában foglalkoztatnak munkabiztonsági képviselőket. Ezen túlmenően a legveszélyesebbnek tekintett építőiparban, mezőgazdaságban és szállításban tevékenykedő munkaadók és munkavállalók tájékoztatására és a legjobb gyakorlatok európai szintű terjesztésével a munkahelyi balesetek megelőzésére koncentráltak az elmúlt két év során a szervezők.
Az idei, október 19-23-ai európai munkavédelmi hét egyúttal az unió legutóbbi kétéves, a munkahelyi balesetek megelőzésében döntő szerepet játszó kockázatkezeléssel kapcsolatos figyelemfelhívó kampányának zárását is jelenti. Nehéz értékelni, hogy mennyire lehet eredményes egy efféle akció, hiszen az sem tudható, hogy egy-egy új információ hatására hány balesetet sikerült elkerülni - mondta Gádor János, az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) nemzeti fókuszpontjának vezetője egy, a témával kapcsolatos háttérbeszélgetésen.
Az mindenesetre biztos, hogy Magyarországon hat éve kötelezi a munkáltatókat a törvény arra, hogy minden munkahelyen kockázatértékelést végezzenek, a feltárt hiányosságok, veszélyforrások kiküszöbölése érdekében pedig tegyenek meg mindent, a kockázatértékelési jegyzőkönyvet pedig csak szakképzett munkabiztonsági képviselő készítheti. A kezdet kezdetén számos problémát okozott, hogy a munkaadók nem értették, miért van erre szükség, mit is kellene egy efféle jegyzőkönyvnek tartalmaznia. Gyakorta megesett, hogy el sem készült, és a munkavédelmi felügyelők sem találták a munkavégzés helyszínén. E tekintetben némiképp javult a helyzet - amit az ellenőrzési tapasztalatok is alátámasztanak, bár az idei első félév alatt a 11 ezer munkáltatónál végzett ellenőrzés során több mint ezer esetben egyáltalán nem találtak kockázatértékelésre utaló dokumentumot a felügyelők a veszélyes munkafolyamatoknál - mondta Dudás Katalin az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) megbízott vezetője a Napi érdeklődésére. Az OMMF tájékoztatása szerint 2009 első kilenc hónapjában veszélyes munkafolyamatok, technológia, munkaeszköz esetében tartalmilag rossz vagy hiányos kockázatértékelés miatt 1553 esetben intézkedtek a felügyelők. A kockázatértékelés hiánya miatt 1045 esetben intézkedtek, szintén veszélyes munkafolyamatoknál, technológiánál. Ezek a hiányosságok összesen valamivel több mint 2700 eszközt vagy tevékenységet érintettek.
Az azonban a mai napig problémát okoz, hogy sok munkáltató továbbra is egyszeri aktusnak, adminisztratív kötelezettség letudásának tekinti a kockázatértékelési jegyzőkönyvek elkészítését, ezért gyakorta bukkannak a felügyelők azonos tartalmú, sematikus dokumentumokra különböző profilú cégeknél. Nehezen hihető, hogy ugyanaz a kockázata a cukrászdai és a gépjárműjavító műhelybeli munkának - tette hozzá az elnök. Sokszor hiányzik a veszélyek megelőzésére kidolgozott terv is, megesik, hogy új telephelyre, irodába való költözéskor nem aktualizálják a kockázatértékelést. Az is gondot okoz, hogy noha van kockázatértékelésük, de a munkavállalókat már nem készítették föl a napi munka során előforduló veszélyhelyzetekre, sokszor elmarad a munkavédelmi oktatás is. És noha a munkavédelmi törvényben a foglalkozás-egészségügyi és a pszichoszociális kockázatok kezelése is előírásként szerepel, erre alig térnek ki a meglévő jegyzőkönyvek. Ehhez azért az is hozzátartozik, hogy még a szakértők is vitatkoznak rajta, mi minősül stressznek. Az kétségtelen, hogy a gazdasági válság kiváltotta bizonytalanság és stressz mára munkavédelmet befolyásoló tényezővé nőtte ki magát - tette hozzá Gádor János.
