Néhány évvel ezelőtt a frissen piacra lépett mobiltelefonos vezérlést kínáló cég vezetője mesélte a következő történetet. Amikor szervizbe vitte a garázskapuját nyitó, elromlott rádió-távirányítóját, nem volt nála a műszaki paramétereket rögzítő dokumentum, de a műszerész csak leintette: kiméri ő, hogy milyen frekvencián dolgozik a kis doboz. Ekkor döbbent rá, hogy az utcáról más is kimérheti a nyitó frekvenciát, és az illető akkor megy be az ő garázsába, amikor csak akar.
A mai rádió-távirányítású garázskapu-vezérlők továbbra is egy vevőegységből - ezt építik be fixen a kapu mellé - és egy zsebben hordható adóból állnak. A különbség az a régi és a mai készülékek között, hogy az utóbbiak ugrókódosak, és soha nem használják egymás után ugyanazt a kódot nyitásra. A vevő és az adó szinkronban vált kódot, és hiába fejti meg azt egy illetéktelen, nem megy vele semmire. A forgalmazók két frekvencián működő ilyen berendezéseket kínálnak. Az egyik fajta 433,92 Mhz-en, míg a másik 868,8 MHz-en dolgozik. A 66 bit hosszúságú kód 74 trillió különböző kombinációt biztosít, de azért ennél általában rövidebbek a kódok. A vevők ára hatezer forint körüli összegről indul, az adók ennek felébe kerülnek. Az sem mindegy, hogy az adó - vagyis a zsebben hordott távirányító - hány csatornás. Amennyiben csak a garázskapu automata, akkor elég az egy csatorna, de ha a kertkapu is távvezérlésű, akkor már két csatornára van szükség.
A biztonság másik eszköze a rácsukás elleni védelem. (Arról van szó, amikor parancsot adtunk a kapu bezárására, de hirtelen elhatározással még be akarunk szaladni a garázsba és a kapu a hátunkra záródik.) Ilyenkor a gyárilag beállított erőhatásnál a kapu visszanyílik. A jobb szerkezeteket a tulajdonos maga taníthatja be, hogy mekkora erőhatásnál váltson irányt a kapu. Ez úgy történik, hogy alááll a záródó kapuszárnynak és akkor nyomja meg a nyitó gombot, amikor akkor erőt fejt ki a kapu, amit már maga is soknak tart. Onnantól ennél az erőnél fog visszanyitni az automatika. Az intelligens érzékelő arra is képes, hogy becsukódáskor leállítsa a kaput működtető szerkezetet, így nem kell erre külön végállás-kapcsolót beépíteni, ami a legkényesebb része az automatikának. A másik védelmi eszköz arra szolgál, ha illetéktelen akarná "benyomni" a kaput: a vezérlés ellenerőt fejt ki, megnehezítve a betörő dolgát.
Társasházakban egy másik változatát is használják a rádió-távirányításos kapunyitásnak: számbillentyűzetet raknak a beálló mellé és azon üti be ki-ki a maga kódját. Ezt viszont könnyű kifigyelni. Az utóbbi időben amúgy is elszaporodott a teremgarázsokban lévő autók feltörése, illetve a hajléktalanok bekvártélyozása. A teremgarázskapuk többsége nem külön parancsra, hanem késleltetve, automatikusan záródik. Ennyi idő elég arra, hogy bárki besurranjon a garázsba. Az ingatlanfejlesztők ezért kamerát szerelnek a kapuhoz, és ha nincs is portása a háznak, a rögzített kép utóbb visszanézhető.
Elvileg a garázskapu infra-távirányítással is működtethető lenne. Egy időben néhány autógyár használt ilyet a központi zár működtetésére. A középső tükör fölé helyezett vevőt kellett megcélozni a kulcsba épített infra jeladóval, és csak akkor működött, ha látta egymást a két egység. A mai kereskedelmi forgalomban ilyen garázskapu-vezérlés nem kapható.
Terjed viszont a gsm - mobil telefonos - vezérlés. Ilyenkor a beépített egység egy olyan mobiltelefon, amely csak a benne tárolt másik mobilszámokról érkező hívásokra nyitja ki a kaput. A vevő "nem veszi fel" a beérkező hívást, hanem a csengetés alatt azonosítja a hívót, és ha jogosult a belépésre, akkor bontja a vonalat és parancsot ad az automatikának a kapu nyitására. Ez a berendezés alkalmas arra is, hogy ha vendég érkezik, megadjuk a számát a vevőkészüléknek, és akkor őt is beengedi. Ez a rendszer a lakás bejárati ajtaját is képes vezérelni, nem kell elveszthető kulcsot adni a gyereknek, a mobiljával nyithatja az ajtót. Arra, hogy a mobil is elveszthető, sőt ellopható tárgy, nem térnek ki a forgalmazók.
