Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az elektronikus biztonsággal foglalkozók héjnak vagy buroknak mondják a védett épületet határoló szerkezeteket. Ezeket kell olyanná tenni, hogy aki áthatol a burkon, az számíthasson arra, hogy nem marad észrevétlen. A bejárati ajtót nyitásérzékelővel szerelik fel, amely ha nyílik az ajtó, jelzést küld a központnak. Az ablakokra is lehet szerelni nyitásérzékelőket, de erre ritkábban kerül sor. Aki ott belép, azt a mozgásérzékelő veszi észre, illetve ha betörik az ablakot, arra egy másféle - az üvegre ragasztott - szenzor figyelmeztet.
A lakásba felszerelendő legtöbb érzékelő az infravörös elven működő, mozgást figyelő apró berendezés. Ez a test hőjére reagál, minimális késlekedéssel. Kiegészíthető még ultrahangos érzékelővel, amely viszont a zajokra reagál.
Az érzékelők a programozott központi egységbe adják tovább a jelet. A legegyszerűbb rendszer központi egysége bekapcsolja a szirénákat. A többes szám nem véletlen, ugyanis az egyik a ház tetején szól, villog és saját akkumulátorral működik, tehát a betörő hiába vágja el a rendszer hálózati villanyvezetékét, a sziréna nem hallgat el. Azért ajánlott elérhetetlen, illetve csak nehezen megközelíthető helyre szerelni, mert működésbe lépése előtt hatástalanítható egy nagy adag műanyag hab befújásával. A másik sziréna pedig a lakásban - szintén nehezen megközelíthető helyen - vijjog, és az a feladata, hogy idegesítse a betörőt. A frekvenciája olyan, hogy egy-két perc után megfájdul tőle az ember füle.
A következő fokozat az, amikor a központ üzenetet küld a tulajdonos mobiltelefonjára vezetékes telefonon keresztül vagy saját gsm-készülékével. A megoldás hátránya, hogy a lakó nem tehet mást, mint felhívja a szomszédját, hogy nézzen már át hozzá, nem lát-e valami gyanúsat. A rendőrség is kihívható, de a második vakriasztás után nem biztos, hogy harmadszor is komolyan veszik a betörést.
Főleg bankfiókok, üzletek, üzemek veszik igénybe a rendőrségnek azt a szolgáltatását, hogy az ő központjukba érkezzen a riasztó jelzése. Ennél gyakoribb - és a lakások tulajdonosai ezt vehetik igénybe - a védelmi magáncégek szolgáltatásaira történő szerződés. Ennek az átlagos díja havi öt-hatezer forint, ezért a társaság vállalja, hogy a riasztást követően 10-15 percen belül a járőr a helyszínre érkezik. Általában havi egy vakriasztás "benne van a pakliban", de a többi után fizetni kell, magasabb havi díjért akár három ilyet is "elnéz" a cég. A legtöbb biztonsági szolgálat gsm-rendszert szerel fel a házban a védelmi központ mellé. A telepített mobiltelefon rendszeres időközönként tesztjelet küld a cég diszpécser központjába, azt is jelzi, ha leárnyékolják a házat. Általában naponta egyszer ellenőrzi is a berendezés működőképességét, és erről is üzenetet küld.
Az elektronikus védelem kiépítése az új házaknál, lakások esetében egyszerű, mivel a villanyszereléssel együtt elkészítik a védelem kábeleinek a csövezését, előre kijelölve a központ helyét is. Régi lakásban ajánlott felújítás vagy legalább a festés előtt beszereltetni a védelmet. A szakcégek ugyanakkor képesek a gázcsövekre ráapplikálni a jelző kábeleket, illetve a falsarkokban, ragasztva vezetni azokat. A másik utólagos szerelési megoldás a rádiófrekvenciás érzékelők és központ telepítése. Ebben az esetben az érzékelők elemmel működnek, viszont a központhoz és a szirénákhoz ilyenkor is oda kell vezetni az áramot (a szirénák akkumulátorai másképpen nem tölthetők).
