Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az ilyen épületeknél a lépcsőház és a folyosók közös légteret alkotnak, így a füst nagyon megnehezíti a menekülést. A helyzetet rontja, hogy a több lépcsőházas épületek pincéi összeköttetésben vannak, így a füst át tud terjedni a szomszédos épületrészre is. Gyakran kérik a tűzoltók a lakóktól, hogy a folyosókat ne zárják le rácsokkal, mert a menekülést nehezítik, de a tűzoltás is lassúbb, ha előbb ezeket a rácsokat kell eltávolítani. További gond, hogy a lezárt folyosókon megjelennek a használaton kívüli bútorok, amelyek nemcsak a menekülési utat szűkítik le, hanem kiválóan égnek.
Sok lakásban a bejárati ajtót biztonságosabbra cserélték, de nem biztos, hogy ami mechanikailag biztonságosabb, az a tűznek is jobban ellenáll. A tűz lakások közötti terjedését segítik a strangok és az elszívók. A rendszerint a vécéhelyiségek mögött futó víz- és lefolyócsöveket rejtő, úgynevezett strangok nincsenek tűzálló anyaggal lezárva szintenként. Így ha ezekbe behatol a tűz, a kéményhatás miatt gyorsan terjed felfelé, veszélyeztetve a többi lakást is. Az elszívókkal pedig az a gond, hogy azokban lerakódik a zsír - hiszen a konyhát szellőztetik -, így tűz esetén ezekben is gyorsan halad a láng.
A paneles épületek elektromos vezetékeit az akkori fogyasztáshoz méretezték. Azóta viszont megjelentek a nagyobb fogyasztók - mosogatógépek, légkondicionálók -, de a kisebb berendezésekből is több van egy lakásban. A túlterhelés pedig előbb-utóbb tüzet okoz. Csak tetézi a bajt, hogy az elektromos rendszerek felülvizsgálata gyakran elmarad.
Az erkélyeken elhelyezett gyúlékony anyagok az alsó lakásban keletkezett tűz esetén veszélyesek. Gyakori, hogy a lakók a különösen gyúlékony maradék festéket, hígítót itt tárolják.
A közelmúltban derült ki, hogy az utólagos hőszigetelés is okozhat tüzet. Az erre használt expandált polisztirolhabok elvileg nehezen gyulladnak meg, de a nem megfelelő minőségű anyagról ez már nem mondható el. Márpedig a társasházak mindenen spórolnak, így azt a vállalkozót választják, amelyik a legolcsóbb ajánlatot adja, és fogalmuk sincs arról, hogy az olcsó anyag könnyen éghető. Mivel ehhez a munkához nem kell építési engedély, a hatóság sem hívja fel a figyelmüket a problémára. Egy nagyobb tűz esetén viszont könnyen lángba borulhat a teljes homlokzat, ami nehezíti az ablakon át való mentést.
A paneles házak építésekor elterjedt, hogy a házak egymás közti távolságát a tűzoltók döntötték el. A létrás autó dőlésszöge határozta meg, hova kerüljön a házak közötti út, hogy ott megállva, a legfelső szint is mindkét irányban elérhető legye. Szintén új keletű probléma, hogy a házak körüli parkolókat a mainál jóval kevesebb autóra tervezték, így a tűzoltásra készült utakat is parkolónak használják. Így a tűzoltást csak a kocsik eltávolítása után lehet megkezdeni. Ha ablakból vagy a tetőről kell embereket menteni, különösen nagy problémát jelent a késlekedés.
A tetőről történő mentést más is nehezíti. A több lépcsőházas épületeknél ugyanis a menekülési út része volt a közös felépítmény. Mivel ez lehetővé tette az egyik épületrészből a másikba való átjárást, a lakók - anyagi biztonságuk miatt - ezt is lezárták. Újra eljutottunk a rácsokhoz, de van még belőlük. Rendszerint a házak hatodik emeletén is összekötötték a lépcsőházakat, szintén menekülési céllal. Napjainkra ezek többségét is lezárták, és ide is jutott a selejtes bútorokból.
