A Vagyonvédelmi Szakszervezetek Szövetségének célja a magánbiztonsági szektorban a munkavállalók szociális biztonságának megteremtése, küzd a munkavállalók jogaiért és azok védelméért, jólétének növekedéséért, a társadalmi esélyegyenlőségért. A szövetség kiemelt feladatának tekinti az Európai Unió, illetve az Európai Szakszervezeti Szövetség (UNI-Europa) magánbiztonsági szektorra kialakított gazdasági, szakmai és munkavállalói érdekekre vonatkozó ajánlásainak betartatását a tagjai számára. A szakszervezeti szövetség részt vesz az országos érdekegyeztetési fórumok munkájában.
- Szeretném hangsúlyozni, hogy a szövetség munkája semmilyen körülmények között nem sértheti a tagszervezetek önállóságát, cselekvési autonómiáját, döntési és intézkedési szabadságát. Ezek figyelembevételével hozza meg döntéseit - mondta Szabó Sándor, a Vagyonvédelmi Szakszervezeti Szövetség elnökhelyettese (az Őrzés-védelmi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára).
Jelenleg a legfontosabb feladat a 2007. december 12-én elfogadott Magánbiztonsági ágazati kollektív szerződés kiterjesztése az egész ágazatra. Amennyiben bizonyos mellékleteket beépítenek a kollektív szerződésbe, Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter - kérésükre - azt az egész ágazatra kiterjeszti. Ez csak akkor történhet meg, ha egy olyan bértarifarendszert sikerül létrehozni, amelynek alapján egyértelművé válik, hogy mi az a minimális vállalási díj, amelyet ki kell fizetni a dolgozók törvényes foglalkoztatása érdekében. A bértarifarendszer kidolgozása folyamatban van, és 2009 első negyedévében szeretnék az egész ágazatra kiterjeszteni. Ehhez a lépéshez az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség segítségét kérik. Velük együttműködve az a céljuk, hogy kialakítsák Magyarországon azt a vállalási szintet, amely lehetővé tenné a feketemunka kifehérítését. A bérezéssel kapcsolatos kérdéseken kívül nagyon fontos, hogy a vagyonvédelemről szóló 2005. évi CXXXIII-as törvényt módosítsák, ez a magánbiztonsági ágazati párbeszédbizottság mindkét oldalának (a munkaadói és munkavállalói oldalnak) az együttes feladata. Két ponton azonnali módosítás válik szükségessé: az egyik az engedélyhez kötött tevékenységgel kapcsolatos munkaszerződések kérdése, a másik a munkajogi jogviszonyban foglalkoztatott biztonsági őrök kötelező kamarai tagsága.
Az egész szektor megoldásra váró problémáira rá kell világítani a médiában is. A munkahelyek biztosítása, megőrzése; a bérek megfelelő szintű kialakítása és karbantartása a bértárgyalások eredményeinek a közreadása tartozik ebbe a körbe. A munkavállaló elégedettségének növelése és lojalitásának kialakítása érdekében a munkaadó tehet lépéseket, ilyen lehetőség a béren kívüli juttatások rendszere. A szakszervezet igyekszik rámutatni ennek a megoldásnak az előnyeire, tudatosítani a munkaadóban, hogy ez számára is kedvező lehetőség, hiszen ezek a juttatások adómentesek.
- Törekszünk a vállalatoknál meglévő bizalmi csoportok növelésére, mert csak úgy tudunk eredményt elérni, ha ott vagyunk a cégeknél és ismerjük a belső rendszert, a problémákat és nehézségeket is. A belső sajátosságok ismerete nélkül nem lehet érdemi munkát végezni - hangsúlyozta a VSZSZ elnökhelyettese. A további munkához elengedhetetlen, hogy nőjön a szakszervezet szervezeti és egyéni létszáma, regionális szervezeteket hozzanak létre. A VSZSZ-nek nemcsak nemzeti, hanem nemzetközi szinten is vannak feladatai.
- A magyar magánbiztonsági párbeszédbizottság eredményei példaértékűek, mert sehol olyan törvényi alátámasztása nincs a szociális párbeszédnek, mint itthon. Ennek nemzetközi szintű propagálása, a törvényes keretek és tapasztalatok átadása az újonnan csatlakozott országok számára szintén a munkánk része - tette hozzá Szabó Sándor. Az utólag csatlakozott közép- és dél-európai államokban például most alakítanak ki egy egységes oktatási rendszert, amelyben követendő példa lehet a nálunk már több éve működő OKJ-s biztonságiőr-képzés. A VSZSZ kapcsolatot tart fenn a nemzetközi munkaügyi szervezetekkel és lehetőség szerint közreműködik azok munkájában. A továbbiakban is együttműködésre törekszik a nemzetközi munkavállalói, munkaadói és gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel.
