Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A biológiai biztonság kérdéséről a 2003. szeptember 11-én hatályba lépett cartagenai jegyzőkönyv rendelkezik. A jegyzőkönyvet a Biológiai Sokféleség Egyezmény (1992) keretein belül létrehozott munkacsoport dolgozta ki és a hatálya minden élő, módosított szervezetre kiterjed (kivéve a humán felhasználású gyógyszerkészítményeket, amelyeket más egyezmények szabályoznak). Magyarország 2004-ben csatlakozott a jegyzőkönyvhöz, amelynek fő célja, hogy szabályozza a genetikailag módosított szervezetek forgalmazását, kezelését és felhasználását. Emellett aktívan közreműködik az élővilág és az emberi egészség védelmében, illetve a gazdasági szereplők és a társadalom közötti együttműködésben. Az első genetikailag módosított növényt 1983-ban állították elő. Azóta a világ számos országában több mint 100 millió hektáron termesztenek genetikailag módosított (például idegen fajok közötti génátvitellel előállított) növényeket, ezekkel pedig olyan új tulajdonságokkal rendelkező egyedek is a környezetünkbe kerülhetnek, amelyek természetes úton nem keletkeztek volna, illetve a hagyományos nemesítés módszereivel nem állíthatók elő. A genetikailag módosított szervezetek környezetbe bocsátása előtt ezért részletes és átfogó ellenőrzésre és hatásvizsgálatra lenne szükség, hisz enélkül a genetikai módosítások közvetlen és közvetett hatásukkal veszélyeztethetik az élővilágot, azon keresztül pedig magát az embert. A nemzetközi és nemzeti törvények szigorúan szabályozzák az új szervezetekkel kapcsolatos hatásvizsgálatok elvégzését, azonban az egyes országok között óriási különbségek vannak ennek alaposságát és részletességét tekintve.
