Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) által közzétett jelentés kiemeli, hogy az ellenőrzések száma ötödével volt több idén az első félévben, mint egy évvel korábban. A 13 047 ellenőrzésből idén 5172 esett az építőiparra, 2633 a feldolgozóiparra, 441 a mezőgazdaságra. A kereskedelmi és vendéglátó-ipari ágazatban összesen 3541 ellenőrzést folytattak le a munkavédelmi felügyelők. Az ellenőrzések 244 793 munkavállalóra terjedtek ki, munkavédelmi szabálytalanságot 145 601 dolgozónál találtak.
Az ellenőrzések eredményeként 20 281 munkavédelmi közigazgatási határozat született, amelyekben összesen 54 492 intézkedést kezdeményeztek a munkavédelmi felügyelők. A hatóság 1050 alkalommal élt figyelemfelhívással az ellenőrzései során. "Általános tapasztalat, hogy a munkáltatók jogkövető magatartása - az emelkedő számú ellenőrzés ellenére - nem a kívánt mértékben javult. Az egészséget nem veszélyeztető munkakörülmények megteremtése és a biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályok megtartása további felvilágosító, tanácsadó tevékenységet és szigorú ellenőrzéseket igényel" - olvasható a jelentésben. Az ellenőrzések során kiemelten kezeli az OMMF azokat az ágazatokat, amelyekben a súlyos veszélyeztetések a leggyakrabban fordulnak elő.
Ezek egyike az építőipar. Ennek a területén 5172 munkavédelmi ellenőrzést folytattak le a munkavédelmi felügyelők, ezek eredményeképpen 1121 bírsághatározat született összesen 366 925 000 forint összeggel. Az 538 szabálysértési bírsághatározat alapján pedig 21 210 000 forint bírságot szabtak ki. Az eljáró felügyelők 1753 esetben éltek a helyszíni bírság kiszabásával 17 928 000 forint összegben. Továbbra is a legsúlyosabb veszély az építőiparban az, hogy az építkezésen dolgozók "le- és beesésnek" vannak kitéve, továbbá hiányoznak az egyéni védőeszközök. Nem alakult ki a biztonságos munkavégzési kultúra, a munkavállalók csak a kényszerítés miatt viselik a védőeszközöket (ahol viselik), de haszontalannak vélik azokat. Az egyéni védőeszközök kiadása általában megtörténik, a használat megkövetelésében azonban gyakori a mulasztás. Az egyéni védőeszköz biztosításának hiánya miatt 301 esetben, egyéni védőeszköz használatának mellőzése miatt pedig 374 esetben volt szükség felügyelői intézkedésre. Hiányzik a munkáltatói példamutatás, sok esetben az építésvezetők vagy a munkairányítók sem viselik a védőeszközöket.
A jelentés kiemeli, hogy a bontási munkákat - a hatóság gyakori ellenőrzései ellenére is - rendkívül veszélyes módon végzik. A biztonságos bontás alapfeltétele a bontási terv, amely gyakran hiányzik, vagy ha van, akkor a bontást végzők azt nem ismerik. A bontásokat sokszor olyan alvállalkozók végzik, akiknek kiléte nehezen felderíthető, ezekben az esetekben általában nincs szakértelemmel rendelkező munkairányító vezető sem. A munkáltatók alvállalkozói láncolata több esetben szinte kinyomozhatatlan. A jelen lévő munkavállalók sok esetben azt sem tudták, hogy ki a kivitelező, a beruházó, kivel vannak munkakapcsolatban. Ebben nyújt segítséget a fővállalkozói felelősséget rögzítő új jogszabály.
