Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A rendezvény része volt egy szélesebb körű konferenciasorozatnak, amely "Az ágazati párbeszéd fejlesztése a magánbiztonsági iparban - információs hálózat és kölcsönös segítség a kelet-európai tag-, illetve tagjelölt országoknak" címet viseli, és amelyet az Európai Bizottság anyagilag is támogat.
"A jogállami demokráciában a közbiztonság csak partnerségi viszonyban szerezhető meg, ezért az állam felel, a jogi kereteket a jogalkotó határozza meg" - mondta előadásában Gönczöl Katalin, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szakállamtitkára. A követelményeket a következőképpen határozta meg: tiszta hatásköri és tiszta felelősségi viszonyok kellenek. Ezeket jogszabályok tartalmazzák, amelyek összehangolják a közös és a konkuráló érdekeket is. Az ágazati kollektív szerződést igazi jogállami megoldásnak nevezte, amely része a piaci szereplők önszabályozásának. Megjegyezte még, hogy a jó közbiztonsággal a gazdaság biztonsága is növekszik.
Herczog László, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára azért nevezte fontosnak az ágazati kollektív szerződést, mivel a magánbiztonsági ágazat elaprózott, kis szervezetek működnek, így egy-egy munkahelyen nem lehet munkahelyi kollektív szerződést kötni. Úgy értékelte, hogy a korát nézve fiatal, de a tartalmát tekintve sikeres és eredményes a magyar ágazati párbeszéd rendszere, amely elősegíti a munkabékét, segíti az informáltságot és a megértést.
A magánbiztonsági ágazati kollektív szerződés előkészítése során felmerült fontosabb kérdéseket taglalta Kaló József, az MBÁPB elnöke. A Magánbiztonsági Ágazati Párbeszéd Bizottság 2004. július 15-i megalakulásakor a következő fontosabb témákat vetették fel: munkavédelem, a bérek nagysága és biztonsága, a pótlékok és béren kívüli juttatások, szabványosítás és oktatás. Szóba került az együttműködés és a kollektív viták kezelése is. Sztrájk esetén pedig meg kell határozni a minimális szolgáltatást. Fontos elemként került fel a tárgyalások napirendjére a munkaszerződés módosítása, az áthelyezés, a felmondás, a végkielégítés, a munkaidő beosztása, a túlóra és a szabadság kiadása is.
A magánbiztonsági ágazati kollektív szerződésről tartott konzultáció moderátora is Kaló József volt. A párbeszéd azokat a problémákat elemezte, amelyek ma jelen vannak az ágazati párbeszédben. Ezek körébe tartozik a változó jogszabályi háttér, a készenléti jellegű munkakörök jellege és meghatározása, a fegyveres tevékenység speciális szabályozása, a minimális árak és bérek, továbbá a szakma jövőjének a problémái.
Kordás László, a Társadalmi Párbeszéd Központ igazgatója az ágazati párbeszéd bizottságok működésének kereteiről, az állami szerepvállalásról és a tevékenység adminisztratív, valamint anyagi támogatásáról tájékoztatta a konferencia résztvevőit.
Az ágazati párbeszéd bizottságok jogi szabályozásáról és tevékenységükről tartott előadást Lux Judit, a Miniszterelnöki Hivatal vezető szakmai főtanácsadója. Elmondta, hogy 2006. december 11-én az országgyűlés elfogadta az ágazati párbeszédről szóló törvényt, de az nem lépett hatályba, mivel a köztársasági elnök nem írta alá, az Alkotmánybíróság pedig még nem döntött. Így 2008. szeptember 12-étől egy megállapodás van érvényben a résztvevők között, tehát egy "megegyezéses rendszer" működik. A magánbiztonsági ágazat eredményei között említette a szakképzés terén a közös fellépést, valamint azt, hogy "alakul" az európai magánbiztonsági direktíva.
Az oktatással kapcsolatban Kaló József kifejtette, hogy készül a modul rendszerű képzés, és a "kompetencia mérése" is. A biztonsági őrök képzésében növekedett a gyakorlati felkészítés aránya.
Nádas Mihály, a MBÁPB munkavállalói társelnöke a fekete- és szürkefoglalkoztatás elleni küzdelemről beszélt előadásában. Nehezményezte, hogy a közbeszerzéseken azok lesznek a nyertesek, akik mélyen a szükséges és indokolt árak alatt tesznek ajánlatot. Az MBÁPB határozott állásfoglalása, hogy "az állam gerjeszti a feketefoglalkoztatást és a láncszerződések kialakulását is ennek köszönheti az ágazat." Ezért az egyéni vállalkozó biztonsági őrök havi 350-400 óra munkával próbálják ellensúlyozni az alacsony megbízási díjakat. Az alkalmazottak órabére 470 forint, amit nem lehet kifizetni a 600 forintos óránkénti megbízási díjakból - mondta. Miután a kirívóan alacsony ajánlati ár nincs korrektül megfogalmazva, gyakran mélyen ár alatti vállalási díjakat fogadnak el a közbeszerzési eljárásokon. A szub-alvállalkozói rendszer megszüntetése is mindenképpen kívánatos. Az ágazati kollektív szerződés alapján a bizottság állásfoglalást adott ki arról, hogy az ideális legkisebb megbízási díj - személyenként és óránként - 1100 forint lenne.
