Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A mérnökbiológia átmenet a holt anyagokat használó műszaki és az élőkkel foglalkozó biológiai tudományok között. A mérnökbiológiai építésmód a művi létesítmények (építmények) tájba illesztése, illetve az építmények növényekkel való védelme. A mérnökbiológiai építésmód alkalmazása során élő és élettelen növényi, valamint művi anyagokat vegyesen használnak fel, a konkrét adottságoktól függően. Az élő építőanyagok a gyepek, az egyéb lágyszárúak (főleg a nád és a pillangósok), a cserjék és a fák. Holt növényi anyagként rőzsét (fonat, szőnyeg, terítés, párna, paplan stb. formában) és dorongot (egysoros és kettős dorongsoros rőzsegát, tűsgát) használnak. Az egyes növények szél- és vízerózióval, hullámveréssel szemben nem jelentenek biztos védelmet. Hatékony biológiai védelem speciális növényegyüttesek módszeres telepítésével, azok biológiai védműben történő egyesítésével érhető el.
A mérnökbiológiai építésmód akkor eredményes, ha a növények kiválasztása a védelmi követelményeknek és a termőhelyi adottságoknak egyaránt megfelel. Az alkalmazott növényeknek gyorsan gyökeresedőknek, elágazó gyökérrendszert fejlesztőknek, jól sarjadóknak, a talajt jól takaróknak és széles ökológiai amplitúdóval (tűrőképesség) rendelkezőknek kell lenniük.
A mérnökbiológiai építésmód főbb alkalmazási területei: a földművek védelme, az állóvizek és a vízfolyások partvédelme, a rézsűk, lejtők biztosítása és a talajvédelem.
