Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az elsőként tárgyalt magyar javaslatokat szinte teljes egészében elfogadta a bizottság. A magyar álláspont szerint a magánbiztonsági iparág nincs alárendelve a rendőrség tevékenységének, azaz nem a rendőrség "kistestvére" vagy kisegítője. A magánbiztonság önálló gazdasági ágazat, szolgáltató tevékenység. A hatóságok köz-, illetve közbiztonsági érdekből kapnak jogosítványokat az engedélyezésre és ellenőrzésre, azonban az nem vonatkozhat az érdemi munkára, azaz mindaddig, amíg a munkavégzés megfelel a törvényeknek és jogszabályoknak, a hatóságok nem avatkozhatnak bele a magánbiztonsági cégek szolgáltató tevékenységébe. Ez az álláspont indokolható az Európai Bíróság ítéleteivel (Olaszország és Belgium elleni ítéletek) is. Ezt az álláspontot képviselte a finn, a román, a bolgár és a német szövetség, míg a svéd, a spanyol és a belga javaslat az ellenkező állásponton állt. A bizottság a magyar álláspontot fogadta el.
A második magyar javaslat az volt, hogy a direktíva hatálya alá tartozó tevékenységekkel kapcsolatban a bizottság vegye alapul az európai statisztikai rendszer fogalommeghatározását (NACE Rev/2, vagyis az EU TEAOR, amely 2008. január 1-jétől Magyarországon is érvényes). A vonatkozó besorolás a következő:
- 80 Biztonsági, nyomozói tevékenység
- 801 Személybiztonsági tevékenység
- 8010 Személybiztonsági tevékenység
- 802 Biztonságirendszer-szolgáltatás
- 8020 Biztonságirendszer-szolgáltatás
- 803 Nyomozás
- 8010 Személybiztonsági tevékenység
Ebbe a szakágazatba tartoznak a következő tevékenységek: őrzés és járőrözés, pénz, nyugta és egyéb értékcikk begyűjtése és szállítása, személyzetet és eszközöket biztosítva a szállítmány védelmére.
Szintén ebbe a szakágazatba tartozik a
- páncélautós szolgáltatás,
- testőrszolgáltatás,
- hazugságvizsgálat,
- ujjlenyomat-vizsgálat,
- biztonságiőr-szolgálat.
Nem ebbe a szakágazatba tartozik a közbiztonság, közrend biztosítása (8424).
A 8020 biztonságirendszer-szolgáltatás szakágazatba tartozik:
- az elektronikus biztonsági riasztórendszerek közvetlen és távfelügyelete, mint például a betörés- és tűzriasztás, beleértve a telepítést és karbantartást is, ha nem elkülönülten végzik,
- a mechanikus vagy elektronikus zárszerkezetek, páncélszekrények és páncéltermek felszerelése, javítása, átépítése és beállítása a későbbi megfigyeléssel, távfelügyelettel összefüggésben.
Az e tevékenységet folytató szervezetek biztonsági rendszerek, mechanikus vagy elektronikus zárszerkezetek, páncélszekrények és páncéltermek eladásával is foglalkozhatnak.
Nem ebbe a szakágazatba tartozik:
- a biztonsági rendszerek telepítése megfigyelés, távfelügyelet nélkül (4321),
- a biztonsági rendszerek, mechanikus vagy elektronikus zárszerkezetek, páncélszekrények és páncéltermek felügyelete, telepítés és karbantartás nélküli szaküzleti eladása (4759),
- a biztonsági tanácsadás (7490),
- a közbiztonság, közrend biztosítása (8424),
- a kulcsmásolás (9529).
A 8030 nyomozás szakágazatba tartozik:
- a nyomozási tevékenység,
- minden magánnyomozással kapcsolatos tevékenység, az ügyféltől vagy a nyomozás céljától függetlenül.
Nem ebbe a szakágazatba tartozik a közrend, közbiztonság keretében végzett nyomozás (8424). A következő téma az úgynevezett belső rendészetek (in-house guarding) volt, azaz amikor valamely szervezet nem adja ki vállalkozónak a magánbiztonsági tevékenységek végzését, hanem azt saját alkalmazottaival látja el. A magyar álláspont szerint a tulajdonosokat csak meghatározott esetekben lehet törvénnyel kötelezni a védelemre, akkor, ha a vagyonvédelmi érdekek mellett más biztonsági érdekek is fennállnak (például a nagy bevásárlóközpontokban a terrorcselekmények sok ember életét veszélyeztetik).
A tulajdonos védelemre kötelezése csak meghatározott esetekben lehetséges. Az általános szabályozás tehát csak két szempontból jöhet szóba:
- a vállalkozások oldaláról, amelyet a magyar törvény is követ. Ebben az esetben a vállalkozások részére határozzuk meg a követelményeket;
- a munkavégzés oldaláról - ebben az esetben a tevékenységet végzők részére határozzuk meg a kötelezettségeket. Ez egyébként megoldaná a belső rendészetek kérdését is.
A bizottság jelenleg a vállalkozások szabályozását tekinti alapnak, de megfontolandónak tarja a munkavégzés oldaláról történő szabályozást is, amelyre a következő ülésen visszatér.
A finn szövetség azt javasolta, hogy a tervezett direktíva hatálya terjedjen ki az EGT-tagországokra is, ha azok ezzel egyetértenek. A bizottság a javaslatot elfogadta. A svéd szövetség javaslata szerint az Európai Bizottság végeztessen hatásvizsgálatot a direktíva előkészítése során. A bizottság egyetértett azzal, hogy ezt javasoljuk az EB-nek.
A luxemburgi és a spanyol szövetség felvetette, hogy mi a helyzet azokkal az őrökkel, akik nem EU-tagállamok állampolgárai (például Luxemburgban svájciak is dolgoznak). A bizottság úgy foglalt állást, hogy ezt a kérdést a finn javaslat elfogadása megoldja. Más problémát jelent, hogy Spanyolországban sok olyan őr van, akik latin-amerikai országok állampolgárai. A bizottság ezt a kérdést további megfontolás céljából a következő ülésekre halasztotta.
Továbbra is vitatott a pénzszállítás és pénzfeldolgozás kérdése. Az európai pénzszállító cégek szövetsége (ESTA) keményen lobbizik a Európai Bizottságnál, hogy ezeket a tevékenységeket külön direktívában szabályozza. A bizottság ebben az ügyben várakozó álláspontra helyezkedett.
A bizottság következő ülése 2008. szeptember 24-én, Szófiában lesz, a munkaadók európai képviseletének (CoESS) évi rendes közgyűlése előtti napon.
