A piaci elemzők azt jósolják, hogy az ip-alapú videorendszerek forgalma 2010-ben már meghaladja az analóg rendszerek részesedését. Éppen ezért az új beruházások esetében is érdemes megfontolni az új technológia alkalmazásának lehetőségeit - mondta Bata Miklós, az Aspectis Kft. ügyvezető igazgatója, az Axis magyarországi disztribútora. Milyen előnyökkel jár az ip-alapú videotechnológia alkalmazása?
Teljesen digitális kép
Hagyományos analóg kamerák esetében a kamerákban lévő CCD panel leképezéskor digitalizál. Ezt egy, a kamerában lévő D/A átalakító analóg képi jelekké alakítja, megtekintéskor, illetve rögzítéskor pedig a DVR - egy A/D átalakító segítségével - ismét digitálissá alakítja a képet. A digitális ip-kamerák esetében a szolgáltatott kép eleve digitális, tömörített formátumban hagyja el a kamerát és ezt az átviteli út során végig megőrzi. Ennek következménye, hogy a kép minősége mindig állandó marad.
Nagyságrendekkel nagyobb képfelbontás
Az analóg videokamerák által szolgáltatott NTSC vagy PAL videojelek maximális felbontása jóval kisebb, mint az ip-kamerák által elérhető felbontás. Pixelszámban megadva ez azt jelenti, hogy az analóg képek körülbelül 0,4 megapixelnek felelnek meg. Az ip-alapú videokamerák esetében mára megszokottá váltak az 1,3-2 megapixel felbontású eszközök, de elérhető a 3, 5 vagy még nagyobb felbontás is. Ez a technológia jobb felismerhetőséget, illetve jóval nagyobb terület lefedését teszi lehetővé.
Tápfeszültség-ellátás a számítógépes hálózaton keresztül
Egyes ip-alapú videokamerák esetében a tápfeszültség-ellátás az IEEE 802.3 szabvány szerinti (Power over Ethernet) módon lehetséges. E kamerák a működésükhöz szükséges tápfeszültséget képesek a számítógépes hálózatból a hálózati kábelen keresztül felvenni. Ez két lényeges előnnyel jár: egyrészt nem kell külön tápellátó hálózatot kiépíteni, másrészt a kamerák szünetmentes tápellátása is egyszerűen megoldható, hiszen csak a kamerákat kiszolgáló központi switch-hez kell egy UPS-t telepíteni.
Az interlace-probléma kiküszöbölése
Az analóg kamerák tipikus problémája a magas felbontáskor (4CIF) keletkező villódzás (interlace). Ez főként azokon a képeken keletkezik, amelyeken gyors mozgások történnek. A tipikus hiba az analóg váltott soros képletapogatásból ered. Ezzel szemben a digitális rendszerek progresszív letapogatással (progressive scan) is képesek a kép előállítására, amivel mindig magas felbontású, éles, kristálytiszta képet kapunk. Természetesen egy beruházás esetében jelentős tényező a kiépítés, illetve adott esetben a hosszú távú üzemeltetés költsége.
Integrálhatóság
Az ip-alapú videorendszerek jellemzője, hogy könnyen integrálhatók egyéb más tűzvédelmi, vagyonvédelmi, épületfelügyeleti rendszerekkel. Ezekkel együttműködve komplett rendszert tudnak alkotni: képesek használni a más rendszerek által kiadott vezérlési jeleket, és a videorendszer is képes adatokat, vezérléseket küldeni a többi rendszer számára.
Esetenként jelentős árelőny
Egy ip-rendszer árelőnye elsősorban a kiépítés költségeiben jelentkezik. Mivel az ip-kamerák szabványos számítógépes hálózaton kommunikálnak, ezért nem kell külön kábelezés, hiszen a kamerák használhatják a számítógépek, a telefon vagy pedig a más rendszerek számára kialakított egységes UTP-kábeles hálózatot.
Értékállóbb beruházás
Amikor valaki beruház egy analóg alapú videorendszerbe, megveszi a kamerákat és az ahhoz szükséges fix paraméterű céleszközöket (DVR, multiplexer, analóg megjelenítők stb.). A későbbiekben előfordulhat, hogy megnőnek a rendszerrel szembeni igények, illetve a technika fejlődésével újabb követelmények lépnek fel, vagy egyszerűen csak a kamerák számát kell növelni. Egy analóg rendszer teljes költségét nagyrészt a fix paraméterű hardverelemek képezik. Tehát előbb-utóbb a nagyobb követelményeknek és technikai fejlődésnek már nem tudnak eleget tenni. Ebben az esetben le kell cserélni a komplett rendszert, amivel a felhasználó gyakorlatilag kidobta a pénzét, és egy teljesen új rendszert kell vásárolnia. Ezzel szemben az ip-alapú videorendszerek esetén az ügyfél a hardveres elemek mellett a licencdíjat vásárolja meg, ami egy nagyobb rendszer összköltségének a legnagyobb részét képezi. Az idő múlásával bármikor kicserélhető a teljes hardver a rendszer alatt, a szoftverlicencek ezután is a felhasználó tulajdonában maradnak, viszont nagyobb teljesítményű hardveres alkotóelemeken működnek. Egy esetleges szoftverfrissítéssel együtt ez a rendszer már nagyságrendekkel többre képes, mint a kialakításakor. A digitális ip-alapú rendszerek tehát a jövőben jóval kisebb költséggel fejleszthetők, bővíthetők, ezáltal az ilyen típusú videorendszerbe történő beruházás értéktartóbb és már rövid távon is kedvezőbb befektetés.
