Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Azon kívül, hogy az ip-kamera képes válaszolni az olyan távoli parancsokra, mint "pásztázz erre és erre a koordinátára", más kamerafunkciók is könnyen vezérelhetők egy ugyanarra a hálózatra csatlakoztatott pc-ről. Ezáltal lehetővé válik a kamerabeállítások gyors átállítása a weben keresztül a képminőség optimalizálásához, ha például a fényviszonyok megváltoznak. Ezenkívül még arra is képes, hogy automatikusan felvételt indítson vagy riasztási jelzéseket küldjön, ha mozgást érzékel a kamera látóterében. Lehetőség van még a készülékkel audiojelet is továbbítani egy beépített vagy csatlakoztatott mikrofonról ugyanazon a hálózati kábelen át, mint amelyen a video- és a vezérlőjelek haladnak. Lényegében akár önálló eszközként is működhet, felvételeket rögzítve saját belső memóriájában anélkül, hogy értékes hálózati sávszélességet foglalna le. Továbbá az sem elhanyagolható, hogy a hálózati kameráknál - amelyek intelligensebbek és nagyobb tudásúak analóg elődeiknél - a műveletek jó részét a kamera végzi, és ezáltal az ip-alapú videohálózatok nagyobb teljesítményűek, rugalmasabbak, könnyebben bővíthetők és olcsóbbak, mint az analóg megoldások. Egy Axis 206-os beltéri ip-kamera teszteléséről szóló írás szerint a hálózati aljzathoz és a DSL-routerhez történő csatlakozás után a számítógépen már valódi hálózati eszközként jelent meg, mely saját beágyazott operációs rendszerrel, ip-szerverrel, jelfeldolgozó szoftverrel, sőt saját memóriájával is rendelkezett. A bekapcsolás után a dobozban lévő telepítőlemezről a megfelelő szoftvereket egy egyszerű mozdulattal lehet telepíteni. Mindezek után az Axis IP Utility kliensprogramot elindítva, ott található egy Axis 206 nevű kamera. Egy dupla kattintással és az adminisztrátori jelszó megadásával a konfigurációs oldal következik, amely már a böngészőben nyílik meg. A Setup menüpontban első ránézésre egy letisztult, kellemes színű felület található, ahol az alapvető telepítés elvégezhető. A Basic configuration menüben az alapbeállítások tűnnek fel: a felhasználók listája, ip-cím, dátum és idő, valamint a videominőség konfigurálásához szükséges lehetőségek. Ami komolyabb próbálgatást igényel, az a Video & Image menü, ahol a felbontással és a tömörítési fokkal kell játszani, hogy az internetkapcsolat sebességéhez optimalizált minőséget lehessen csatolni. Amennyiben a kamerát hálózaton belül szeretnénk használni, minden, a minőségre vonatkozó beállítást maximálisra állíthatunk, a videofelbontást pedig 640x480-asra, hiszen a helyi LAN-átviteli sebességek többszörösei a ma elérhető internet-összeköttetéseknek. Ebben a felbontásban már jó minőségű állóképek is rögzíthetők egy kattintással, amelyek a 4 MB-os beépített memóriában tárolhatók. Most jön a lényeg, amiért a kamera tulajdonképpen kamera: szeretnénk viszontlátni a képét. A gyártó a készülék felhasználói számára dinamikus DNS-szolgáltatást biztosít, amelynek beállításai az Axis Internet Dynamic DNS service menüpontból érhetők el. Ennek az a szerepe, hogy ha dinamikus ip-címmel rendelkezünk (márpedig ez a legvalószínűbb), akkor is meg tudjuk találni kameránkat a világ bármely pontjáról, valamint így nem egy számokból álló ip-címet kell megjegyeznünk, hanem a saját webcímről érhetjük el az eszközt. (Amennyiben a routerünk belső tűzfallal rendelkezik, abban egy portforwarddal továbbítani kell a 80-as portra érkező kéréseket a kamerának.) Ezután már a cím böngészőbe történő begépelésével távolról is elérhető lesz a kamera. Amennyiben azt szeretnénk, hogy a kamera képét ne csak mi lássuk a belépés után, hanem mindenki, aki rácsatlakozik az DynDNS-ben létrehozott webcímre, akkor be kell kapcsolni ezt a szolgáltatást, az Enable anonymous viewer login (no user name or password required) menüpontot. A kezelőfelület többek között segítséget nyújt abban is, hogy egy HTML-kód segítségével akár egy weboldalba is könnyedén be tudjuk építeni a kamera képét.
