Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A szerzői jog személyhez fűződő és vagyoni jogokat tartalmaz. A szerzői jogi törvény értelmében a hatálya alá tartozó művek alkotóit megillető személyhez fűződő jogok - például a szerző személyének elismerése - nem ruházhatók át, és azokról érvényesen lemondani sem lehet.
Más a helyzet a munkaviszonyban létrehozott alkotásokkal. Ezeknél a szerzői jogi törvényen alapuló vagyoni jogok a mű átvételével egyidejűleg - a törvény erejénél fogva - a munkáltatóra szállnak át, amennyiben a szerzőnek a mű megalkotásakor érvényes munkaviszonya van a munkáltatóval, továbbá a mű elkészítése a szerző munkaköri kötelessége és a munkáltató jogosult a felhasználásra.
A szerzői jogok és a térképek összefüggését vizsgálja Forgács Zoltán abban a tanulmányában, amelynek középpontjában a digitális térképek állnak. A földmérési és térképészeti törvény alapján a következő megállapításokat teszi. Az alapadatok állami átvételét követően - az adatok előállításával és szolgáltatásával kapcsolatban - az előállító térítésre nem tarthat igényt. A földmérési és térképészeti adatok, termékek, munkarészek továbbfelhasználás céljából történő másolásához az azon feltüntetett tulajdonos hozzájárulása szükséges. A továbbfelhasználás céljából történő másolásért vagy bármilyen célú felhasználásért az adathordozón feltüntetett tulajdonost díj illeti meg.
A térképészeti alkotás nem szerepel a szerzői jogi törvényben. Az állami földmérési alaptérképek, egyéb állami alapadatok és térképészeti termékek jogszabályban, szabványban, szakmai szabályzatban meghatározott szigorú követelmények betartásával készülnek. A készítőnek semmilyen lehetősége nincs arra, hogy egyéni, eredeti jelleget biztosító, saját szellemi tevékenységéből származó sajátosságokat érvényesítsen. Mindezekre tekintettel az ebbe a körbe tartozó térképműveknek a szerzői jog hatálya alá tartozása vitatható. Van viszont egy kivétel, ami az adatbázisokkal analóg. A szerzői jogi törvény a gyűjteményes művek körébe sorolja az adattárakat (adatbázisokat). Az oltalom kiterjedhet olyan adattárakra is, amelyek részei nem állnak szerzői jogi védelem alatt, sőt nem is számítanak alkotásnak. Az adattárak szerzői jogi védelmének ezért nem feltétele az adattár egyes részeinek eredetisége. Az adattárakat a jogi védelem a dolog természetéből eredően illeti meg. A jog ugyanis nem az adattár egyes részeit, hanem az adatok célirányos kiválasztására és elrendezésére irányuló alkotói teljesítményt részesíti védelemben. A földmérési és térképészeti törvény meghatározza a térképi adatbázis fogalmát. Ez a földrajzi helyhez kötött térbeli adatok és információk számítógépen kezelhető, rendezett adathalmaza, amelyből képernyőn vagy hagyományos adathordozón térkép állítható elő. Aki ezekből az adatokból egyedi módszerrel egyedi tartalmat - például turistatérképet, atlaszt, földgömböt - állít elő, az újra csak olyan szellemi terméket hoz létre, amely szerzői jogi védelem alatt áll.
Az állami alapadatok és térképek - nem vitásan - a magyar állam tulajdonát képezik. A tulajdonjog alapján a tulajdonost megilleti a tulajdonjog tárgya feletti korlátlan rendelkezés joga.
