A herceg, aki barátságos szavakkal inspirálta a szép festőnőt „az élő kék galaxis dzsungeljának” feltárására, nem más mint a hatvanas, hetvenes évek legendás Kex együttesének lelke, Baksa Soós János. Ő, aki tehetségben-őrültségben, szókimondásban, rendszerutálatban, de rendőrveretésben is megelőzte szinte mindegyik avantgárd zenésztársát, már évtizedek óta Berlinben él képzőművészként, Január Tova néven. Nem mutat semmi érdeklődést kultikus zenekara feltámasztására, de annál több elhivatottságot érez a Föld, a természet és az emberi közösségek harmonizálásáért. Ehhez látta már tavaly is megfelelő bajtársnak Csiszér Zsuzsi. A mindössze 33 éves festő, Baksa Soóshoz hasonlóan, a zenei körökben is otthonosan mozog: ő ugyanis DJ Lara a pesti éjszakában. (Korábbi művein ezért is volt festményeinek szignója a keretbe foglalt bakelitlemez.)
A tanárképzőt és festőszakot végzett, már több díjjal kitüntetett Csiszér Zsuzsi a Várfok Galéria kedvelt festője: a 2004-ben itt rendezett Zöldövezet kiállításának mintegy folytatásaként most Kint címmel látható tárlata október másodikáig. Ennek fő témája szintén a zöld mező, mégpedig olyan perspektívából, amelyből talán egy szemlélődő szöcske láthatja: óriási, harmattal teli fűszálak dzsungele takarja a Napot. Ha fűnyíró jár arra, csak torzsa marad, alkalmat adva a művésznek a festői cikcakkok barnulását is ábrázolni.
A három teremben háromféle mondanivaló tárul elénk: a legnagyobb teret a természet fotó után festett képei foglalják el – sokan ezért fotorealistának látják Csiszér stílusát. A „fényképutánisága” a bravúros festeni tudáson kívül elmélyültségéről is tanúskodik: parányi elmozdulások érzékelhetők a pontosan négyzet alakú (120x120 centiméteres) vásznain, amelyek így tovább is lépnek a másoláson. E halványságba tűnő életlenségek a fotó rezzenéstelenségét teszik mégis élővé a festményeken. Harsány zöldjei különös erővel töltik meg a termeket – nem csoda, hogy már a kiállítás megnyitóján jó néhány képén ott virított a piros pont, azaz „eladva”.
Képeinek következő és valószínűleg szívének legkedvesebb témája a családja. Ez leszűrhető abból is, hogy szignója megváltozott: a keretbe foglalt bakelitlemezt a család-piktogram váltotta fel a vásznakon. Lányai a legbájosabb modellek a képeken, mérleghintán repülve vagy virágok közt totyogva a természet romlatlanságát új elemmel gazdagítják: a gyermek mindenre való boldog rácsodálkozásával. A harmadik variáció már embernélküliségével, de a technikát azért beemelve mutatja a csiszéri világot. Az autók hatalmas kertekben állnak, színes és robusztus formájuk még éppen beleférnek a növények csendes és békés világába. Ezeken a mostanában készült munkákon harmónia és odafigyelés érezhető, a tiltakozás vörös színe éppen csak felsejlik egy-egy karosszéria vagy ruhadísz árnyalatában. A megnyugvást és az életet lehellő klorofill koloritok reménnyel árasztják el a helyiségeket. A galéria pálmaházzá változott a kiállítás idejére, aki betér, annak a gyerekkor fűbe hempergőző boldogsága és a vakációk felhőtlensége is eszébe juthat az őszi borongásban.
