Feltehetően nehezen tudta, illetve tudja beazonosítani a szinte kizárólag a magyar folklórra jellemző falvédőket John Lennon, Elvis Presley, Mulder és Scully ügynök vagy – az amúgy sok mindenhez értő, de itt bizonyosan csődöt mondó – Superman, és az is biztos, hogy ilyen definíciós problémáról nem beszélhetünk Deák-Bill Gyula, Jimmy vagy Zorán esetében, mégis van valami közös e két csoportban. Méghozzá az – amit sem ők, sem mi nem gondoltuk volna –, hogy felkerülnek egy konyhai sparhelt mögé való faldíszre, ugyanis rájuk esett Pittmann Zsófi fiatal iparművész választása, aki csavart egyet a falvédőkről alkotott tradicionális képen, és a mai posztmodern világunkhoz igazította a vidéki és külvárosi konyhák e kiemelkedő díszeit.
„Négy éve foglalkozom falvédőkkel, alkalmazott grafikusként pedig lemezborítókat készítettem, mesekönyveket illusztráltam, de díszítettem butikokat, kocsmákat, puccos magánházakat és múzeumokat is” – sorolja a bemutatóra készülő művész, aki műfajilag valahol a népművészet és a pop-art között helyezné el a modern falvédőit. A napjaink ismert „sztárjait” Pittmann Zsófi lepedővászonra hímezi, piros vagy kék perlé-himzőfonallal és száröltéssel, pontosan úgy, mint az 1920–30-as években készültek.
A falvédőkkel tavaly nagysikerű kiállítást rendező, és ugyanebben az évben az ARC-kiállítás egyik díját is besöprő Pittmann Zsófit nevezték már folklórdívának, a metropolisz elvetemült nőjének, a népművészet mesternőjének és Pittmann Folklorovának is. Ezen elnevezések mind arra utalnak, hogy a fiatal művész a magyar népművészet és a modern művészet közötti összhang megteremtésén fáradozik, és nem hagyja elveszni a sok nagyvárosi által már jó esetben is csak megmosolygott falvédőkultuszt.
Legújabb, 24 darabból álló bemutatója október 4-én nyílik a budapesti Tranzit Kávéházban. A tárlathoz kapcsolódóan október 11-én Erdős Virág, Büki Anna, Harangi Andrea, Nagy Ildikó és Halász Margit olvas fel műveiből, két nappal később pedig Polcz Alaine beszél majd megjelenő új könyvéről. A kiállított falvédők meg is vásárolhatók.
Kolozsi Pál