A flamencogitározás leghíresebb csillaga, Paco de Lucia 1996 óta nem adott koncertet Magyarországon. Akkor nem egyedül jött: John McLaughlinnal és Al di Meolával Guitar Trio néven zenéltek. A legújabb, Cositas buenas (Jóravaló semmiségek) című korongjával de Lucia visszatért a gyökereihez, az őt ezer szállal Dél-Spanyolországhoz kötő flamencóhoz. Ez a zene, ahogy mondják, Európa bluesa, a szomorúság, fájdalom mellett az életöröm és a mindent a legmélyebb átéléssel, szenvedéllyel fogadó mediterrán világszemlélet melodikus változata.
A Paco de Lucia művésznevet az anyja tiszteletére vette föl, 1947-ben, Francisco Sánchez Gómez néven született, sokgyerekes családban. Az apja és a bátyja voltak az első mesterei a gitár- és a flamencoórákon ötéves korában, de azután, hogy tizenegy évesen kimaradt az iskolából, már minden ideje a zenélés jegyében telt. Játékában már huszonkét évesen megjelentek stílusának összetéveszthetetlen jegyei, és a hetvenes évektől óriási gitárszóló-hangversenyeket ad.
A Guitar Trio albuma 1996-ban jelent meg, két évvel később Luzia címmel a mama tiszteletére adott ki korongot, s megújult együttesével világ körüli turnéra indult, majd Chick Coreával kiadott közös lemeze után visszavonult a koncertezéstől. Sokáig azért nem bírta a tétlenséget, mert 2004-ben újra felszikrázott körülötte a levegő: olyan cd-t hozott össze és adott ki a Cositas Buenasszal, amelyet a kritikusok minden idők egyik legjobb flamencoalbumának kiáltottak ki. Főleg ebből áll majd szeptember 19-i magyarországi koncertje a SYMA-csarnokban (a Puskás stadionnál).
Szász Judit