Leonardo da Vinci technikai lángelméjét bemutató, Codex Atlanticus címet viselő nemzetközi kiállítás nyitotta meg kapuit a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár felújított palotájában. Leonardo a reneszánsz utolérhetetlen zsenije volt. Egy falusi cselédlány és Vinci község jegyzőjének fia 1452-ben született, aki balkezes és máig felderítetlenül titokzatos életet élő művészfejedelem és mesterember volt – egyszersmind egy titkos társaság vezetője, aki család nélkül, egyedül élte egyesek szerint homoszexuális életét –, és a technikai forradalom előfutárának is számított. Halála után, 1519-ben – Franciaországban hunyt el, ahol I. Ferenc szolgálatában állt, hamvait a Loire-völgyi Amboise gyönyörű temploma őrzi – a legkedvesebb tanítványa örökölte kéziratait. Egy ideig ő őrizte ezeket Milánó környéki házában, ám később elkallódtak az értékes lapok. A XVI. század második felében Pompeo Leoni szobrász-műgyűjtő kezdte összeszedni ezeket, és sajátos logika szerint összefűzött két kódexnyi anyagot. Felragasztotta, kivagdosta, átszerkesztette a munkákat (nagy feladatot adva ezzel a mai tudósoknak, akik számítógéppel egyesítik a szétcincált lapokat) és létrehozta a Codex Atlanticust mint a technikai témák, illetve a windsori kódexet mint az emberi test és egyéb tudományos ismeretek gyűjteményét.
Kalandos sorsa volt az elsüllyedt csodavilágot felidéző című kódexnek; most egy Milánó környéki kolostorban őrzik. Sajnos, a XIX. században a szerzetesek jó szándékúan nekiláttak restaurálni a lapokat, és több gyönyörű rajzot le is törültek végleg. Tudományos igénnyel a Hoepli Kiadó kezdte el 1894-ben átírni és összegyűjteni Leonardo lapjait, a munka 1904-ig tartott. Összesen 280 másolat látott napvilágot, s ezekből több intézmény őriz példányokat, a Magyarországon most kiállított darabokat a nemrég az alapításának 400. évfordulóját ünneplő Accademia Nazionale dei Lincei (az olasz tudományos akadémia) levéltára. Ezeket kiegészítik a reneszánsz polihisztor ötleteit demonstráló – a vinci Leonardo Múzeumból és a Boldetti történelmi gyűjteményből származó – gépmodellek is.
Az elegáns installációk alatt – néha bosszantó helyesírási hibákkal – három nyelven olvashatók az ismertetők. Látható megvalósítva tervei közül a búvárruha, a propellercsavar, a tankszerű hadigép és a golyóscsapágy is. Mellettük bravúros rajzai: az ábrák beterítik a papírt, amely akkoriban még igen értékes portéka volt, ezért minden centiméterét kihasználta da Vinci. Magánélete töredékei is előkerültek a skiccek alól: törülközők listája, számlák, frivol sztori egy kéjvágyó papról és más intim adatmorzsák olvashatók. Látható híres tükörírása is, amely nem kód volt, csak balkezességének bizonyítéka. Főleg a természet csodáit tanulmányozva jutott izgalmas meglátásokra, amelyeket csak évszázadokkal később lehetett megvalósítani. Ő nem annyira a gyakorlat embere volt, mindenfélébe belefogott, ígérethalmok alatt görnyedt egész élete során (lovasszobrát sem készítette el életnagyságban), mert folyton újabb ötletrohamok kapták el.
Szász Judit