Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Dada Maheshvarananda A kapitalizmus után: egy új világ – a prout jövőképe című nemrég megjelent művében átfogó leírást ad a prout mozgalomról. Maga a szerző is tagja a mozgalomnak. Maheshvarananda 1953-ban született az Egyesült Államokban, 1978-ban került Indiába, ahol Prabhat Rainjan Sarkar, a mozgalom szellemi atyja vezetésével ismerkedett meg a prouttal.
Sarkar 1959-ben hirdette meg a progresszív hasznosítás elméletet (prout: Progressive Utilization Theory). Az elmélet a jelenleg uralkodó gazdasági, társadalmi rendszer újjászervezését célozza meg, az egyetemes jólét, az egészség és az egyének lelki boldogsága érdekében. Bár sok elutasításban részesült, mégis a világ egész táján alakultak prout-csoportok és számuk egyre nő. Céljuk bebizonyítani azt, hogy „lehet más a világ”.
A könyv napjaink legnagyobb problémáinak tárgyalásával, a környezetpusztítással és a világméretű szegénységgel indít, feltárva ennek gazdasági és társadalmi okait. A prout szerint a gazdasági és társadalmi válságok a globális kapitalizmusban rejlő olyan belső ellentmondásokból fakadnak, mint a tőkekoncentráció, a versengés, a vagyoni egyenlőtlenség, a pénz körforgásának elakadása, az emberek vásárlóerejének gyengítése, a kapzsiság és a fogyasztás fontossága.
A prout keményen bírálja a kapitalizmust és a neoliberalizmust, mint igazságtalan és kirekesztő rendszert, és látszólag a szocializmushoz áll közel. Bár a szocializmussal való összehasonlítás felszínes, mégis egyértelműen kiderül, hogy a gyakorlatban megvalósult szocializmust sem tartja járható útnak. Ennek okai: az erős központosítás, a rugalmatlanság, az egyén szabadságának és választási lehetőségének korlátozása.
A prout mint dinamikus alapelvekből álló holisztikus ideológia tulajdonképpen a harmadik utas gazdasági és társadalmi modellhez áll közel, amelynek képviselői közül Herman Daly vagy Helena Norberg-Hodges neve bizonyára sokak számára ismert. A harmadik út igen közel áll a zöld mozgalom irányelveihez.
A globális és központosított gazdasági rendszerek helyett a helyi természeti adottságoknak, kulturális hagyományoknak megfelelően önellátásra törekvő lokális rendszerek kiépítése a cél, amelyek alulról induló kezdeményezésen és önkéntes részvételen alapulnak. Mivel a kis helyi gazdaságokban az emberi kapcsolatok sokkal közvetlenebbek és a kis lépték miatt gyorsabb a visszacsatolás, a társadalom jobban figyelembe veszi az erkölcsi és a környezeti szempontokat.
A prout számára központi kérdés az ökológiai egyensúly helyreállítása. Mindezek megvalósítása a moralitás és az etika új értelmezése és elsajátítása nélkül nem lehetséges. Tulajdonképpen ez képezi a proutista társadalom alapját.
A szerző szerint a globális kapitalizmus törékeny rendszere könnyen összeomolhat, és akkor szükség lesz paradigmaváltásra. Bár a prout kész gazdasági és társadalmi alternatívát kínál, mégsem nevezhető materialistának, ugyanis úgy véli: az egész rendszer alapjául a látható valóság mögött meghúzódó mélyebb valóság szolgál, amely irányítja az életünket.
Az olvasóban kétségtelenül felmerül, hogy ez igen utópisztikus elmélet. Nem dolgunk megválaszolni, hogy megvalósítható-e vagy sem, majd az idő eldönti. Addig is – a téma aktualitása miatt – valószínűleg egyre nagyobb nyilvánosságot kap majd a prout. Egy kis gondolkodást biztosan megér.
