Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Árpa Attila Argo című filmjével akkor járunk el a legigazságosabban, ha eltekintünk a rendező ezt megelőző médiakarrierjétől és botránykönyvétől. Tegyünk így, és az Argo máris átviszi a lécet.
Egy magyar, rábeszéléses Guy Ritchie filmmel van dolgunk: az inzertezéstől a hosszú bőrkabátokig minden importdarab – de nem baj, mert mégis a miénk. Bejárjuk a Hortobágyot, Hevest és Tihanyt, miközben több szálon is, egy ókori római hadvezér által elrejtett kincs után kutatnak a valószínűtlen cserkészcsapatok. A karakterek nem túl eredetiek, de az ötletes szereposztással már eléggé sütnek: legyen szó az Audi-gyilkos Nagy Feró–Csuja Imre párosról, vagy és főleg a Tiby Securitit vezető Tibiről (Kovács Lajos), valamint agy nélküli bandájáról. Magyar filmes ha biztosra megy, akkor lízingeli Jancsótól a Kapa–Pepe showt (Mucsi Zoltán, Scherer Péter), de itt, hála istennek, külön-külön helyszíneken hozzák biztosan azt, amit megszoktunk tőlük: a kétballábas, betoji lúzert és a szenvtelen macsót. Oszter Sándor nem játszik jól, de állni azért jól áll neki a bőrkesztyűs alvezér, és itt van még nekünk egy orr- és fülpirszinges Görög László is, akin a szerep ugyan nem sokat segít, de szinkronhangnak még mindig ő a legjobb.
Várakozásainkkal szemben Árpa visszafogottan adagol csak médiakritikát a cselekménybe: van egy kereskedelmi tévés lány (fedőneve Nyilvánosság), de valójában nincs más funkciója, mint hogy női szereplő is legyen a filmben. Jól mutat a magyar ugaron a kamionba épített csúcstechnika, autó borul és robban, kétségtelenül lőnek is a filmben – mégis veszélytelen az egész, mint a paintballozás. Nincs itt semmi újdonság, de oszolni azért nem kell, mert látnivaló akad. És nem szégyen a használt, ha tiszta, ugyebár.
