Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Sebők Miklós
Tantervreform volt az elmúlt években a budapesti Közgázon, amelynek keretében a Panem kiadóval együttműködve az alapozó képzés több tárgya is új, frissen fordított amerikai tankönyveket kapott. Sorozatunkban már írtunk az ökonometria, a nemzetközi gazdaságtan és a munkagazdaságtan tankönyvekről, most Dennis W. Carlton és Jeffrey M. Perloff Modern piacelmélet című műve van soron.
A cím már önmagában egy találó magyarítás, az angol industrial organization-nek (IO) nevezett területet egy ideig iparági szervezetekként tükörfordították, miközben eddig is arról volt szó, amit könyvünk is tárgyal: a különböző piacszerkezetek jellemzőit, illetve tágabban értelmezve a piac kínálati oldalának elméletét. A cím tehát végre pontos (a fordító Újhelyi Gergely és a lektor Csekő Imre munkájára egyébként sem lehet panaszkodni).
A könyv legnagyobb erénye, hogy hajlandó tudomást venni a közgazdaságtanban az elmúlt évtizedekben lezajlott szemléletmódbeli és módszertani forradalomról: a bevezető fejezetek után teketóriázás nélkül túllép a tökéletes verseny és a tiszta monopólium tárgyalásán (bár fenntartja, hogy sok valódi piac hasonló jellemzőket mutat), hogy olyan – a piaci gyakorlat szempontjából relevánsabb – témák részleteibe merüljön el, mint az árképzés vagy az állami trösztellenes fellépés. A nem kooperatív oligopóliumoknál és a vállalatok stratégiai viselkedését vizsgálva felhasználja a játékelmélet vonatkozó modelljeit vagy a többek között Stiglitz nevével fémjelezhető aszimmetrikus információk elméletét. Tehát miközben az elemzésnek továbbra is a keresleti és kínálati függvényekhez kapcsolható hagyományos mikroökonómia ad keretet, könnyen elsajátítható formában válnak hozzáférhetővé a diákok számára az újabb – általában Nobel-díjakkal is kanonizált és empirikusan megalapozottabb – szemléletmódok.
Tankönyvről lévén szó szintén fontos a tanulhatóság, és ennek a kor színvonalán meg is felel a Modern piacelmélet. Ha valakinek e sorok írójához hasonlóan volt szerencséje tanulnia a Magyarországon bevett undergraduate mikroökonómia könyvekből, akkor könnyen arra a véleményre juthat, hogy mind a régi Kopányi-féle, mind a formalizált Varian-könyvhöz képest nagy az előrelépés. Ahogy az a lefordított amerikai tankönyvekkel már lenni szokott, a bőséges példaanyag nagy része a magyar valóságra értelmezhetetlen, itt talán némi erőlködés árán lehetetett volna csekély módosításokat végrehajtani: érdekes, és a magyar diákok számára kézzelfoghatóbb lett volna például a magyar mobiltelefon-piaci példák alapján elemezni a szabályozási ügyeket. Már csak egyetlen fenntartásunk van az új könyvekkel és a rájuk épülő új képzési renddel szemben: szép és jó dolog a magát (esetünkben is) a fizikához hasonlító neoklasszikus alapokon építkező közgazdaságtan, de kizárólagos fogyasztása minimális gazdaság- és elmélettörténeti, valamint összehasonlító gazdaságtani ismeretek nélkül könnyen tévhitekbe ringathatja a fiatal hallgatókat a globálissá vált gazdaság természetével kapcsolatban.
Panem Kiadó, 880 oldal, 6900 forint
KIEMELÉS
A könyv legnagyobb erénye, hogy hajlandó tudomást venni a közgazdaságtanban az elmúlt évtizedekben lezajlott szemléletmódbeli és módszertani forradalomról.
