A Karinthy Márton tollából megjelent, Ördöggörcs című kétkötetes életrajzi, önéletrajzi regény becsatlakozik az utóbbi évek nagy apa-regény – Esterházy Péter: Harmonia Celestis, Javított kiadás, Vámos Miklós: Apák könyve – vonulatába. A szerző a humor idoljává nemesedett nagyapát, Karinthy Frigyest, az élethabzsoló apát, Karinthy Ferencet (Cinit) és e két irodalmár sikerébe, elementáris hatásába belerokkant, a skizofrénia és kényszeresség börtönébe zárkózott nagybácsit, az alig ismert Karinthy Gábort jeleníti meg saját magával egyetemben.
Az első kötet a Hadik kávéház lágymányosi napjait eleveníti föl, amikor egy Lacajka nevű főpincér fennhatósága alatt kiteljesedett a Karinthy-mítosz a budai mocsárvilág helyén kinőtt polgári bohémvilágban. Aranka királynő és Frigyes uralkodó „héja-násza” meghatározta egyrészt a modern magyar irodalom menetét, másrészt a Karinthy-fiúk lelki fejlődését, de még utódaikét is. Még a budai szép napok előtt, a század elején egy Judik Etel nevű szép színésznőbe szerelmesedett bele végzetesen a fiatal Karinthy Frigyes, akitől első gyermeke, Gábor született. De az idillt elorozta a végzet: Etel a világon végigpusztító spanyolnátha áldozata lett. (Karinthy Frigyes ekkortól, a borzalmas veszteség okozta fájdalomtól datálta az agytumora kialakulását.) De nem sokáig maradt pártában Frigyes. Lágymányos fekete párduca, a férfifaló végzet asszonya, Böhm Aranka – már férjes asszonyként – egyszerűen elcsábította és férjül vette. Villogott és pezsgett, úgy költötte a Karinthy megkereste – három államtitkári fizetésnek megfelelő – pénzt, hogy mindig a végrehajtótól kellett hó végén rettegniük. Az ő nyomására préselte ki magából a „humorban tréfát nem ismerő” férje népszerű műveit. Amik miatt viszont soha meg nem írhatta fő alkotását. Amit – mondhatni végzetszerűen – Arankától született másik fia, a könnyűtollú, szellemes és édes pofaként számon tartott Cini sem tudta soha saját elvárásainak megfelelően megalkotni.
Karinthy Márton kíméletlen őszinteséggel tárja föl naplótöredékek, magnóra mondott beszélgetések, ismerősök, rokonok és orvosok faggatása nyomán ennek a tehetségtől és őrülettől sújtott famíliának a lelki nyomorát. Mert mind belerokkantak egymásba. Titkaik kiderülnek az utód kutakodó zseblámpájának kellemetlen fényében, nevük, származásuk, elszórt rokonságuk – Párizstól Norvégiáig – összeboronálása a lapokon új és meglepő fejezetet nyit e család unos-untalan szajkózott történetében.
Az író magával is kegyetlen: őszintén beszél apjához fűződő, fájdalmas, vetélkedésektől, megaláztatásoktól sem mentes ambivalens viszonyáról, másságáról, szeretetre éhes és hűségre képtelen érzelmi életéről, sikeres-sikertelen pályafutásáról. Csak abban bízik az utolsó Karinthy-fiú, hogy ez a szembenézés a családi „ördögbajjal” – a Gábort élete végéig hatalmában tartó görccsel – őt még megmentheti. És abban, hogy a hamis pátosz és mítosz helyett az érző emberek vergődése új színben láttatja majd a Karinthy-könyveket.
Ulpius-ház kiadó, 3480 forint
Szász Judit