Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A húsvét a VIII. század óta a kereszténység legnagyobb ünnepe, Krisztus feltámadásának napja. Véget ér a hústalan nagyböjt, az asztalra hagyományos ételek – bárány, sonka, tojás, kalács – és bor kerül. Az ételeket a hívők a templomba viszik megszentelni. Egyes helyeken a megszentelt tojást a család közösen fogyasztotta el, az összetartozás jelképeként. Húsvéti népszokásaink – az ünnepet megelőző takarítás, a folyóvízben mosdás, a nagyszombati tojásfestés és az ünnepi ételek elkészítése – részben vallásos, részben pogány eredetűek. Húsvét a tavasz, a természet újjászületésének, a termékenységnek is ünnepe. A megújulást idéző énekes játék a zöldágjárás. A húsvéthétfői locsolás alapja a víz tisztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit. Eredete egyrészt a keresztelésre, másrészt arra a legendára utal, hogy a Jézus feltámadását hirdető asszonyokat locsolással akarták elhallgattatni. A Dunántúlon a locsolás mellett a vesszőzés is dívott: a legények vesszővel megcsapkodták a lányokat. A locsolás, a vesszőzés jutalma a piros vagy hímes tojás. A tojás ősi termékenységszimbólum, a keresztény vallásban jelkép: ahogyan a tojásból új élet kel, úgy támad fel Krisztus is a sírjából. Krisztus kiömlő vérét, de az örömöt és a feltámadást is szimbolizáló piros tojás a római és a görög katolikus, a görögkeleti egyház gyakorlatában jelentős, a protestáns világban kevésbé, így érthető, hogy a tojásdíszítés Kelet-Közép-Európában a legelterjedtebb.
Míves tojások múzeuma – Zengővárkony
A Pécs melletti, festői Zengővárkonyban négy éve fogadja a látogatókat az ország első, egész évben nyitva tartó tojáskiállítása, a míves tojás gyűjtemény. Az alapító magángyűjtő, Nienhaus Rózsa muzeális értékű, háromezer darabos hímestojás-kollekciója 19 országból származik. Az 1922-ből származó szebeni szász tojások, maratott kalocsai festettek, magrátétesek és horgoltak, történelmi motívumokkal díszített viaszrátétesek is szerepelnek a kiállításon. A moldvai csángó, beregi karcolt, bánsági viaszlevonatos, csipkésre faragott strucctojások mellett, fa, üveg, ásvány, kerámia és porcelán iparművészeti kompozíciók sorakoznak a vitrinekben. Igazi különlegességek az izraeli, a kínai, az indonéziai és a perui darabok. A gyűjtemény nem csak művészi élményt nyújt, de közelebb visz a húsvét misztériumának ma is érvényes mondanivalójához, a hozzá kötődő népszokások, hagyományok átéléséhez. A húsvéti ünnepnapok délutánjain bemutatót tartanak, hogy azok is láthassák, hogyan készül a hímes tojás, akik nem elég elszántak saját kezű elkészítéséhez. Több művelődési intézmény időszakos kiállítást rendez a Míves Tojásmúzeum anyagából, így Dunaújvárosban, Putnokon, Mezőcsáton és Tégláson is láthatók.
Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Szentendre
Az ünnepnapokon tavaszköszöntő és húsvéti népszokások várják a látogatókat. Lesz húsvéti istentisztelet, tojásfestés és -díszítés, bábjáték, néptánc- és népzene-bemutató, sonkakiállítás és -kóstoló, virágvásár, emellett bárányszépségverseny, tojásdobálás, kenyérlángos- és kuglófsütés, mézeskalács-készítés, csuhéfonás és csipkeverés, gyertyamártás és fazekasfoglalkozás.
Magyar Néprajzi Múzeum – Budapest
A háromnapos programban néprajzkutatók a húsvéti tojásokról tartanak Motívumok és színek címmel előadásokat, emellett a húsvéti vásáron természetes anyagokból készült, művészi kézműves alkotások és néprajzi kiadványok vásárolhatók.
