Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
„Mióta ember néz az égre”, a fantáziáját mindig izgatták a csillagok. A megismerés egyik hőseposza az, ahogyan – az ókori babiloni csillagvizsgálóktól az űrbe telepített mai távcsövekig, automata felfedező-űrhajókig – igyekszünk mind többet megtudni világunk egyik, felfoghatatlanul hatalmas és összetett rejtélyéről: a mindenség hihetetlenül sokféle objektumának fejlődéstörténetéről, rendszertanáról, életéről, haláláról. Hőseposz, hiszen itt a kutatóknak szinte leküzdhetetlen nehézségekkel kell szembeszállniuk: az ismeretek megszerzésében s szintúgy a feltevések, elméletek ellenőrzésében csak igen korlátozott mértékig támaszkodhatnak a közvetlen tapasztalásra. Ezért itt talán minden más kutatási területnél nagyobb mértékben kell folyamodniuk a tudományos gondolkodásban, az elemzésekben és következtetésekben rejlő lehetőségek kiaknázásához. Mindeközben sok egyéb mellett megtanulhattuk, hogy világunk – és benne minden élőlény külön-külön – valójában a hamvaiból feltámadó főnix legendáját testesíti meg, minthogy építőanyagának igen jelentős része, minden nagyobb rendszámú elem a jelenleg ismert leghatalmasabb természeti katasztrófák tüzében, a szupernóvák kohóiban jött létre.
A dolog vad iróniája, hogy minél jobban behatolunk a kozmosz titkaiba, annál nehezebb a témában gyakorlatlan ésszel felfogni a megszerzett ismereteket, és még inkább nehéz a laikus számára érthetően előadni azokat. Nagyon is kiemelendő tehát e könyvújdonságnak, James Trefil művének jól érthető, jól követhető előadásmódja. Fantasztikus égi felvételeket készíteni – mondhatnánk – nem nagy kunszt, ehhez csak jó eszközök kellenek. Viszont úgy magyarázni ezeket a dolgokat, összefüggéseket, kozmogóniát és kozmológiát, hogy mi is megértsük – ehhez a téma tökéletes ismeretén túl még kiváló előadói készség is kell, a magyarításhoz pedig hozzáértő és jó stílusú fordító és gondos szaklektor. Itt mindez együtt áll és élvezetes olvasmányt kínál, legfeljebb a fogalommagyarázatok fejezete lehetne még bővebb.
A Távoli világok – alcíme szerint A kozmosz képe Földünkről és a világűrből – vázolja a Naprendszer születését, majd felfedezőútra visz: leírja a Napot, tőle kifelé haladva bemutatja a belső bolygók mindegyikét, az óriásbolygókat, természetesen mindegyikük holdjait is, és következnek a kozmosz távolabbi vidékei, a különféle csillagtípusok, a galaxisok, halmazok, ködök, a különleges és felfoghatatlan objektumok. És mindehhez csodálatos szépségű csillagászati felvételek, amelyek a legkorszerűbb technika minden lehetőségét a láttatás szolgálatába állítják.
Ezeknek a csillagoknak tehát bátran elhihetjük az üzenetét: új könyvkiadó született és egy különlegesen érdekes és szép könyvvel mutatkozott be. Biztatóan kedvező az együttállás is: a most létrejött magyar Geographia Kiadó a világ minden bizonnyal legnagyobb nevű természetrajzi és földrajzi kiadójának, az e témák iránt érdeklődők körében szinte kultikus tiszteletnek örvendő National Geographic Societynek a „házában” van, annak könyveit adja közre, magyarítva. És egy további együttállás, amely ugyancsak sok jót ígér: a Geographia az Officina '96 Kiadóhoz látszik kapcsolódni, így alappal remélhetjük, hogy kiadványai ugyanolyan míves gonddal, magas esztétikai színvonalon és mindig megbízható fordítással készült alkotások lesznek. Ez pedig nagy szó.
Osman Péter
