Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Láthatóan nem okozott nehézséget Steve Alten amerikai regénytermelőnek, hogy kitaláljon egy kalandokkal teli, alig giccses, inkább tizenkilencedik századiasan romantikus történetet. Többet törhette a fejét azon a lektűrírói feladaton, miként csinálhat cselekvő hőst egy elmegyógyászati páciensből, aki általában épeszű, de valahányszor igazságtalanság éri, sérelmét nyomban szemkinyomással vagy orrszétrúgással torolja meg, azaz közveszélyes. Azt, hogy érzelmesebb lélekgyógyásznők beleszerethetnek, könnyen hihetővé tudja tenni az író azzal, hogy a szép pszichológus hölgyre is ráterhel egy gyerekkori traumát. Ezenkívül összekacsint a normálisnak tekintett olvasóval: lám-lám, ezek a kórtani esetek - mint zsákhoz a foltja - valahol a dilis világban éppenséggel egymáshoz illenek.
A mindezt sikeresen áthidaló (s még az amerikai honvédelem kapkodó működésképtelenségét is takarosan kigúnyoló) szerző fő gondja annak a hatalmas művelődéstörténeti tudásanyagnak a beillesztése lehetett, aminek megértése nélkül a Harc az életért elveszítette volna tétjét. Az ambiciózus alkotó persze nem csip-csup scifitudnivalókat óhajtott közölni. Tisztelendő igyekezettel arra törekedett, hogy minél szervesebb kapcsolatot létesítsen a tulajdonképpeni thriller meg a hajdani azték-tolték-maja kultúra egésze között. Ráadásul úgy, hogy a tudományosan (is) igazolt mítosz a hozzátoldott fantáziaelemekkel együtt érdekes elméleti alapozássá váljék. Megoldása, amilyen kézenfekvő, annyira gondolatébresztő és termékeny lett.
A kulturális hátteret és a szellemi töltetet egy halott archeológus naplója hordozza, amely - szakaszokra osztva - fokozatosan tárul fel a könyvben. Olvasói egyrészt mi vagyunk, másfelől az említett szerelmesek, akik alig tartanak előbbre nálunk. Nyomozás is folyik tehát a lázas ismeretterjesztésen kívül. Ettől olvadnak a teljes história szerves részévé még azok a számítások is, amelyek az ősi kultúrák (és építményeik) nehezen indokolható tökéletességét demonstrálják a felpörgetett mesemondásban.
Miután a regény 2012-ben játszódik, technikai részletei, politikai konfliktusai alig utalnak fejlettebb eljárásokra a maiaknál. Világvégjóslatai akár a könyökünkön jöhetnének ki, ha a rálapátolós érdekfeszítés nagymestere, Steve Alten nem bolondítaná meg a vészhelyzeteket a világ megmentésére hivatott személyiség izgalmas problematikájával. Ezen a vonalon vizionálva arról is tanúságot tesz, hogy otthonosan mozog a látomásos próza veszélyes, mert túlzásokra csábító terepén. Egyébként pedig kissé le-lesajnálja Dänikent, mert szerinte földhözragadtan fejtegeti a földönkívüli civilizációk jelentőségét földi életünkben.
(Kiadó: General Press)
Iszlai Zoltán
