Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Közhely lenne azzal kezdenünk, hogy az Officina ’96 Kiadó ismét egy különlegesen szép és szellemi értékekben gazdag albumot kínál – végül is ezt megszoktuk, biztosak vagyunk benne, és csupán az érdemelne szót, ha egy kiadványa megcsalná a várakozásainkat. Különleges ez a könyv, Dercsényi Balázs és Marosi Ernő műve, mindenekelőtt szellemiségében s módszerében, ahogyan megmutatja, mennyire gazdag, sokszínű kultúrkincset jelentek templomaink.
Az európai kultúrkörben egy-egy templomnak sokféle mondanivalója van. Ami legkönnyebben adja magát, még a felkészületlennek is, az az esztétikai élmény. Még ha nem értjük is, megérezzük a templom szépségét, hangulatát, amelyet sugároz. S még ha nem azonosulunk is a tételes vallással, amelynek jegyében áll, netán részben-egészében még el is utasítjuk azt, a hagyományos templom légkörében akkor is megragad valami emelkedettség, transzcendencia. Tudjuk, ép érzésű ember a templomban visszafogottan, csendesen, tisztelettudóan viselkedik.
A magyarországi templomokkal való találkozás élményére Marosi Ernőnek a kötetet indító tanulmánya készít fel, amely ráébreszt arra, hogy a templomok sorsában ott az egész történelmünk, nagyban és kicsiben egyaránt. A magyarországi szakrális építészet történetéről beszél, de abban, amit elmond, ott tükröződnek az ország évszázadai, sokban a kultúrtörténete is, az egyes templomok sorsában pedig a szűkebb helytörténet. Elmélyült, elvi kérdéseket is boncoló elemzése a történelmi Magyarország területéről vonultat fel példákat, korabeli fekete-fehér metszetekkel, rajzokkal. A második, jóval terjedelmesebb részben a mai országhatárokon belül található mintegy 75 legfontosabb és legszebb templom bemutatása következik, mindegyikről gyönyörű színes fényképekkel és Dercsényi Balázs szakavatott leírásaival, a helytörténeti ismeretek gazdag kincsestáraként.
Mindkét rész nagy meglepetéseket tartogat legtöbbünknek, ám nem kevés okot ad a pironkodásra is. Hiszen többnyire hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy a mai nagyvárosokon túl mennyi más „fontos hely” volt még itt, mennyinek az emlékeit tartogatják a tájak. Mai, az idegenforgalom csábításában élő, utazós korunkban valahogy kifordult az a korábbi szemlélet is, amely hajdan azt mondatta eleinkkel, hogy extra Hungariam non est vita, azaz ha van is élet Magyarországon kívül, az kevésbé érdemes a figyelemre. Ma sokan vannak, akik egészen jól ismerik kedvenc külföldi tájaik templomait, de még sohasem látták az itt sorakozók nagyobbik hányadát. Az ember nézi a képeket, olvassa a magyarázatot és csak ámul, mennyi különleges szépség, kultúrkincs található a környezetében. Többé-kevésbé ismeri Róma, Ravenna bizánci stílusú templomait – és íme, itt találkozik először a ráckevei szerb ortodox templom lélegzetelállító szépségével. Hány helyütt nézte áhítattal a román stílusú templomokat, ám a lébényi csodálatos plébániatemplomnak eddig létezéséről sem tudott. Tömérdek új felfedezést kínálnak az itt sorakozó képek, például a pécsi Szent Péter és Szent Pál püspöki székesegyház belsejéről és a Szent Kereszt-oltárról készült, kék és arany színekkel tündöklő felvétel, a Zrínyi Miklós halálát ábrázoló freskó a szigetvári, dzsámiból lett plébániatemplomban, a szennai református templom kazettás mennyezete, a zebegényi Havas Boldogasszony-plébániatemplom színes, szecessziós belvilága és Kós Károly tervezte berendezése vagy éppen a székesfehérvári Nepomuki Szent János ciszterci templom csodálatos, faragott sekrestyebútorzata.
A vallásos emberek hite szerint a templom sohasem üres. Aki még nem tudta volna, e kötetből megértheti, miért jelentik a templomok az emberiség különleges kincsét.
Osman Péter
