Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ha sokan nem is tudunk eleget tenni a címbéli felszólításnak, a Néprajzi Múzeum kiállítására mindenképpen érdemes ellátogatni. Az ember nem győzi kapkodni a fejét a több mint száz különböző felépítésű, anyagú, formájú és díszítésű nyereg láttán. A keleti kulturális örökségünk dicső múltját felidéző, jelenét bemutató és jövőjét is felvázoló tárlaton a nyergekhez kapcsolódó tárgyak és nyeregtakarók dicsérik régmúlt és mai mesterek keze nyomát.
A nyerget valahol Ázsiában találták fel. Az ugor kori nerg, närg elnevezés feltehetőleg az állat hátára erősített málhát, takarót stb. jelentette. A nyereg különböző változatai a népvándorlás során jutottak el Európába, a Kárpát-medencébe valószínűleg a szkíták vagy a hunok és az avarok által. Nehéz elképzelni, mennyire mehetett élményszámba a honfoglalás kori lovas és ló számára a vágta vagy akár a poroszkálás egy fából vagy fémből készült – egyszerű faragásokkal, vésésekkel díszített – alkalmatosságon. A középkori utazók, lovagok, a nehézlovasság, no meg a szenvedélyüknek hódoló urak és úrnők alá már egyre kényelmesebb – és cifrább – bőrnyergek simultak. A legendás magyar huszár életnagyságú figurája az európai könnyűlovasságot idézi, ló és lovas 301 darabból álló felszerelésével: nyereggel, takaróval és egyéb készségekkel. Nem hiányoznak a kiállításról a parasztság által használt nyergek sem. Ezek természetesen jóval egyszerűbbek, mint a tehetősek bőrrel, szőrmével, textíliával, fémmel, különböző kövekkel és kivarrásokkal díszített példányai.
Külön terem állít emléket a legendás magyar versenylovaknak, Kincsemnek és Imperialnak. A XX. század mesterien kivitelezett nyergei már inkább a sportlovaglást, a lovasturizmust szolgálják. Méltó helyet kapnak a készítők: nyergesmesterek és szíjgyártók, s bepillanthatunk a patkolókovács műhelytitkaiba is.
A múzeum kamara kiállítása a hétköznapi és ünnepi nyeregtakarók történetén vezeti át a látogatót, a kis-ázsiai, bokharai, japán, kínai, alexandriai, turkesztáni, baskíriai és magyar nyeregtakarók nemez, posztó, kelim és bőr példányaitól a gazdagon hímzett bársonyig.
A szeptember 10-ig tartó kiállításra nemcsak azoknak érdemes elmenniük, akiknek valami közük van a lovakhoz, de szórakoztató és tanulságos azoknak is, akik kíváncsiak ember és ló kapcsolatának történetére, hagyományaira és a művészet ezen szeletére is.
Hegedűs Eszter
