Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A déli óceánon az nyer, akinek egyben marad a hajója – mondták a Vendée Globe egykezes földkerülő verseny résztvevői azután, hogy az egyik esélyes, Yves Parlier eltörte az árbocát. Nos, a Volvo Ocean Race nyolc hajójából hat kisebb – mondhatni szokásos – vitorlaszaggatással és más sérülésekkel megúszta a Hornfok-kerülést és az utolsó percig kiélezett versenyt vívott. Ketten azonban pórul jártak. A Team News Corp még a Horn-fok előtt jégheggyel ütközött és kormánya ezek után nem tartott ki Rióig. Valamivel több mint ezer mérfölddel a karnevál városa előtt a kormány búcsút intett a hajónak, de Jez Fanstone legénysége a rudas pótkormánnyal a 6. helyen elhozta a hajót a célig. Mögöttük már csak az Amer Sports Too futott be, mert a SEB árboca még a Horn-fok előtt eltört, és a legénység a spinakkerbaumból eszkábált pótrudazattal megcélozta a legközelebbi kikötőt.
A szakasz első napjaiban kis szélben délnek tartottak a hajók. Ez kerülő ugyan az egyenes Auckand–Horn-fok vonalhoz képest, de azzal az eséllyel kecsegtetett, hogy a déli óceán bő szeleiben irgalmatlan rohanásba lehet kezdeni. Az ötödik napon elsőnek az Amer Sport One (ASO) borított ki kelet felé, és ezzel hosszú napokra a többieknél északabbra pozícionálta magát. A döntés később nagyjából semlegesnek bizonyult, mert bár az ASO-t egy darabig elsőnek jelezte a számítógép, amikor a nyolcadik napon ismét összezárt a mezőny, a harmadik helyen találták magukat.
A News Corpon Jez Fanstone-t elkeseríthette, hogy a flotta nagyjából azonos utat követő többi hajója között fokozatosan elvesztette első, második, majd harmadik helyét is, mert a 10. napon ők váltak le a flottáról észak felé. Az ekkor meglehetősen széthúzódott mezőny – az első és a hetedik hely között 30–50 mérföldes közökkel 240 mérföld volt a távolság – két nappal később összezárt. A nyugat felől jövő frissülés előbb érte el a flotta végét, mint az elejét, így a 13. napon – az árbocát aznap hajnalban eltörő SEB-et már nélkülöző mezőnyben – az első és a hatodik helyezett között 70 mérföldre csökkent a távolság.
A verseny ismét kiéleződött, és világossá vált, hogy a Horn-fok, majd a Falkland-szigetek megkerülése még simán megváltoztathatja a sorrendet. A Horn-foknál a spicc és az Isla de los Estrados sziget közötti 20 mérföldes Estrecho de la Maire csatornában erős áramlás nehezíti az átkelést. Az elsőként érkező illbruck ezt még erős raumban abszolválta, a 2–5. helyen – három órán belül – jövő ASO, Tyco, News Corp és az Assa Abloy azonban már döcögősen kelt át, így az illbruck előnye egy nap alatt 40-ről 74 mérföldre nőtt.
A hatodik helyen a djuice ismét jó szélben ment bele a csinnbe, így a svédek sokat lefaragtak a hátrányukból. Hát még a „nagy Falkland döntéssel". A Horn-fok után észak-nyugati irányba fordulva a versenyzőknek el kell dönteniük, hogy a rövidebb, de kevesebb szelet ígérő partközeli utat választják vagy az erősebb szelekben bízva kívülről veszik a szigetcsoportot. Az ASO és a djuice ez utóbbi mellett döntött és nem bánták meg. A Falklandokat követő néhány napban az illbruck ugyan elhúzott a mezőnytől, de a keleten haladó két hajó közül a 19. napon előbb a djuice, majd az ASO is a többieknél sokkal jobb szelet kapott. Az eredmény: a djuice egy nap alatt a 6-ról a 3. helyre jött fel, és kilenc mérföldre megközelítette az ASO-t is. A verseny utolsó négy napja az illbruck számára valóságos rémálom volt. A 2–5. helyen látótávolságon belül vitorlázók egymást spannolva bő szélben rohantak, a németek az élen éppen, hogy araszoltak. Az illbruck 100 mérföldes előnye két nap alatt 15 mérföldre olvadt, de még az 5. helyen jövő djuice is csak 23 mérföldre volt tőle. A News Corp kormánya ekkor szakadt le, így ők gyorsan lemaradva a hátulról rájuk jövő Amer Sports Too-val küzdöttek a 6. helyért.
Február 18-án reggel azután szelet talált az illbruck is, és első helyét innentől kezdve nem fenyegette veszély, 19-én reggel befutott. Az üldöző boly négy hajója február 19-én hajnali háromkor 34 mérföldre a céltól, vagyis 13 ezer kilométer megtétele után egy mérföldön belül vitorlázott! És akkor fokozatosan szembefordult, majd elállt a szél. Ez a legkevésbé a zseniálisan a part mellé húzódó djuice-t érintette, de még a Knut Frostad vezette svéd csapatnak is több mint 8 órára volt szüksége ahhoz, hogy az utolsó 30 mérföldet megtegye. Normál szélben a világ legszorosabb befutója lett volna, a nullás szélben azonban a djuice után három órán belül vánszorgott be előbb a Tyco, majd az Assa Abloy, végül a lavór legnagyobb vesztese, Grant Dalton az Amer Sports One-nal.
A lányok az Amer Sports Too-val nem érték utol a kormányát vesztett News Corpot. Jez Fanstone csapata derekasan dolgozott a pótkormánnyal és másnap este befutott, míg Lisa McDonald csapata csak harmadnap délelőtt érkezett.
M. D.
