Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Sörös István felsőörsi lakos kitanult geodéta és villanyszerelő, autodidakta ács, bútorasztalos, kőműves, gázszerelő és lakatos, valamint hajós és hajóépítő. Jelen esetben azonban mindenekelőtt írástudó. A minap ugyanis egy olyan könyvvel állt elő, amely, mondhatni, együltőre olvastatja magát végig annak ellenére, hogy a tárgy bennfentes szakszerűsége lehetne akár elriasztó. Arról az olvasói reflexről nem is szólva, amely egyre hajlamosabb szkeptikusan rálegyinteni a különféle újmódi világmagyarázatok és felfedezések inkább fantasztikus, semmint tudományos divatára. Jogos gyanakvással kellett tehát számolnia és kell most szembeszállnia a Vízben álló piramisok, lebegő kövek szerzőjének.
Hogyan keletkeztek az ókori Egyiptom megalitikus építményei, a templomok és piramisok, az utóbbiakból különös tekintettel a gizai háromra, s közülük is kitüntetetten a hajdani hét világcsoda egyetlen máig fennmaradt hírmondójára, a Kheopsz nevét viselőre. A talányhoz, számtalan előd hipotézisei után, ez a tanulmány teljességgel eredeti megfejtést kínál. Olyat, afféle Kolumbusz tojását, amely egyszerűségében annyira kézenfekvő ötletnek rémlik, hogy nem is
érti az olvasó, mint kerülhette el évszázadokon át a felfedezők figyelmét. Nevezetesen: az építkezések kulcsszereplője nem a korabeli szállítási technikával kombinált emberi nyers erő, hanem - a víz volt. Jelenléte nélkül valóban elképzelhetetlen a tökéletes vízszintezés megoldása, felhajtó erejének kihasználása nélkül a gyakran többszáz tonnás gránitelemek szállítása százkilométereken keresztül Asszuánból, megemelésük és hajszálpontos helyreillesztésük.
Sörös István, könyvtárnyi útleírás, kutatónapló, monográfia elolvasása után, több expedícióban maga is bejárta a megalitikus építkezések csaknem teljes területét. A helyszíneken elvégzett mérések, a vizsgált tárgyi bizonyítékok (mostanáig vitatott rendeltetésű, kultikus épületek romjainak vélt medencefal-maradványok, medrek, átereszek, gondolaformájú vízijárművek) sorra váltak sejtelmének igazolásaivá: a piramisokat szinte minimális emberi erőfeszítéssel, zsiliprendszerek segítségével, vízen emelték. S milyen céllal? Ellentétben a hiedelemmel, nem fáraók síremlékeiül, hanem navigációs műtárgyak funkciójával a tengermelléki közlekedésben.
Természetesen nem a laikus ajánló terhe annak megítélése, mennyiben változtatják meg az egyiptológia hagyományos szemléletét a könyv meghökkentő megállapításai. Okfejtéseinek sorát mindenesetre olyan gránitszilárd logikával
vezeti végig a szerző, elmélete annyira egységes és körülbástyázott, körüldokumentált, hogy az olvasónak nem esik nehezére tisztelettel megadnia magát.
A magyarral egyidőben német és angol nyelven is megjelent (300 fotót és grafikát tartalmazó) pompás kiállítású kötetet - egy tervezett sorozat, "A csoda az emberben van" első darabját - Szyksznian Wanda fantáziafestményei illusztrálják. Az előszó Vitray Tamás írása. Kivitelező a veszprémi Prospektus Nyomda, kiadó a Mandorfi Bt.
(Hárs)
