A nők hatan vannak. Ifjak és kívánatosak. De börtönbe zárta mindet a törvény. Mert öltek. S ezt nem is titkolják, mi több, büszkén vállalják. Férjükön, szeretőjükön adtak túl, a férfin, aki „letépte azt a szál rózsát”. Szabadulnának a rácsok mögül természetesen mind. De vajon hogyan? Hol az az ügyvéd, aki kimenti őket a törvény karmai közül, hol az az ügyvéd, aki tudja, mit és miként lehet tenni?
Persze ott a jog tudora is, de akárkiért, akármiért s akármennyiért nem kockáztatja jó hírét. Ám ha jön a nagy „eset”, ami dicsőséget, diadalt hozhat, úgy Billy Flynn sem tétovázik. Így van ez mindenütt - mondhatja bárki -, s így volt ez Chicagóban a húszas esztendőkben, amikor a vaudeville musical játszódik. Abban az időben, amikor Roxie Hart gondolkodás nélkül fogta volna férjére a gyilkosságot, mondván, egy betörő volt csupán, ha a férfi nem ébred rá, hogy a nő őt csalta meg. Roxie tehát egy lesz a férfigyilkos asszonyok sorában. Csakhogy ez a kóristalány nem az a fajta, aki a sokak „egyike” akarna lenni, aki egyszerűen beletörődne sorsába. Ő, akárcsak Velma, a revüszínésznő, mindenáron ki akar jutni a fogdából, s ráadásul úgy, hogy közben lehetőleg az újságok címoldalára kerüljön, szerepekkel várja a színház, s meghódítsa a közönséget is...
A harc tehát megindul. A sztárügyvédért, a reflektorfényért, a szabadulásért, a sikerért. John Kander, Fred Ebb (szövegkönyv, dalszöveg), Bob Fosse (muzsika) zenés játéka, a Chicago (fordította: Prekop Gabriella, versek: G. Dénes György) Maurine Dallas Watkins azonos című darabja nyomán született.
Akár természetesnek is tekinthető, hogy a Madách Színház a nagy világmusicalek előadásainak sorában most eljutott a Chicagóhoz. Más kérdés, hogy úgy is meg lehetne fogalmazni, különös, hogy csak most jutott el ehhez a darabhoz. A magyarázat nem kézenfekvő, ám valószínűleg egyszerűen arról van szó, akár a Macskákat, akár a Hegedűs a háztetőn címűt, akár A nyomorultakat a színház előbbre valónak ítélte, mint a Chicagót.
Akárhogy volt, most műsorára vette, s ahogy illik, az eredeti változat nyomán, szokás szerint Szirtes Tamás irányítása mellett színpadra állította. Egyben alkalmat adott Malek Andreának arra, hogy musicalszínészként visszatérjen a színpadra, megmutassa, mit őrzött meg képességeiből, mit hozott a múltból, s mivel gazdagította színészetét a jelenben. Malek mellett a második szereposztásban ifjú, pályakezdő színésznő, Balla Eszter is eljátssza Roxie alakját.
Velmát, az ellenfelet Ladinek Judit, illetve Váradi Viktória alakítja. Morton mamát Détár Enikő és Molnár Szilvia, Billy Flynnt, az elegáns ügyvédet Debreczeny Csaba és Bereczky Zoltán, a csetlő-botló, megcsalt férjet Szerednyey Béla, valamint Magyar Attila adja.
Az előadás egyértelmű remeklése Lippai László Mary Sunshine-ja, a magát nőnek maszkírozó, sikert hozó férfi alakja. A figura a másik szereposztás szerint Pankotai Péteré. Chicago érvényesülést, hírnevet, diadalt kínál - legalábbis a darabban. A Chicago előadása meglehet újabb, ha nem is a Macskákéval mérhető sikert ígér a Madách Színháznak.
Róna Katalin
Róna Katalin