Napóleon elbai száműzetését követő partraszállásának helyszínétől, a Golfe Juantól kissé keletre, St. Jean Cap Ferrat-ban rendezték a Trofeo Ettore Santarellit, az idei Asso 99 Európa Kupa nyitóversenyét. A magyar színeket öt egység képviselte a riviérai (csaknem) nyárban, ezzel a mezőny második legnépesebb nemzetét adták. A legtöbben az olaszok voltak, a magyarokon kívül két német, egy osztrák, valamint három svájci tulajdonban lévő hajó daruzott le április 5-én és 6-án. Érdekes módon francia színeket a helyi jachtklub tagjaként, egy olasz rajtszámú hajó képviselte. Az egyik német hajó tulajdonosa és egyik legénysége a Luitpold bajor hercegi család tagja. A herceg egyébként évek óta rendszeresen indul az Asso versenyeken, néhány éve tagja volt az Európa-bajnok König Ludwig Dunkel nevű csapatnak, ők az Európa Kupa védői. A korai időpont rovására írható, hogy a nemzetközi versenyeken egyébként rendszeres 40-50 induló helyett Monte-Carlóban 22 hajó jött össze. Az idény kezdetére utalt az is, hogy reggelente a versenyzőknek nem volt könnyű hozzájutniuk reggeli kávéjukhoz, mert a kikötői kávézók többnyire csak 10-11 óra körül nyitottak ki. Az egyébként - szezonban - zsúfolt riviérai üdülőhely most igencsak szellős volt, még a több mint 1 tonnás hajókkal is könnyen lehetett parkolni a kikötőben. Nagyjából ugyanez volt elmondható Monte-Carlóról is, persze ott azért lényegesen nagyobb volt a nyüzsgés, de önmagához képest csendes volt a miniállam fővárosa. St. Jean Cap Ferrat-ban a rendezők hat futamot terveztek, és szerencséjük volt, mert sikerült is megrendezniük mindegyiket. Az első napon délután két futamot tartottak az egyébként meglepően rövid pályán, amelyet a kikötő előtti öbölben jelöltek ki. Szerencse, hogy az 1-2 Beaufort erősségű szél a tenger felől (déli, délkeleti irányból) fújt, igaz, a kellemetlen döghullámok - ezek korábbi nagyobb szelekből maradtak - próbára tették a skippereket. Emellett a tengeráramlás is jelentősen befolyásolta a haladást, így a verseny egyes szakaszaiban meglepő helycserék is előfordultak; aki nem kalkulált az áramlással, könnyen furcsa helyzetbe kerülhetett.
A viszonylag kis mezőny ellenére elég izgatott volt a hangulat, senki nem afféle „idénynyitó lityegésnek” tartotta a versenyt, amit az is alátámaszt, hogy a második futamot tömeges korai rajt miatt többször is újra kellett indítani.
A harmadik futamot szombat reggel 10-kor frissülő szélben, nagy hullámok közepette rajtoltatták. Ezt - miként a második futamot - is a magyar Yuppie nyerte, amely így már két győzelemnél tartott. Rövid ebédszünet - amely alatt tovább frissült és enyhén elfordult a szél - után indították a negyedik futamot. Ebben az etapban az addig vezető Yuppie a negyedik helyen végzett két olasz, illetve a hercegi hajó mögött. Szombaton még egy futamot tartottak immár leálló szélben, de megmaradó hullámzásban, ezt is egy olasz egység nyerte a magyar Yuppie előtt, amely az esti fogadáson már-már a verseny megnyerését ünnepelhette. Hideg zuhanyként érte a csapatot a hír, hogy a délutáni futamból kizárták őket. Az utolsó futamot egyórás várakozás után egészen kis szélben indították vasárnap délben amelyen az egyik olasz hajó rajt-cél győzelmet aratott és ezzel megnyerte az egész versenyt is.
A múlt hét végén Balatonkenesén a Marina Port rendezte az első magyarországi nemzetközi Asso-versenyt, ami rögvest Európa Kupa-állomás volt. Kevés külföldi jött, de emelte a regatta értékét, hogy indult a monacói győztes olasz Diavolasso. Nagyvonalúnak bizonyult a rendezőség, a külföldiek számára minden ingyenes volt, és a magyaroknak is csupán 5000 forint fejenkénti nevezési díjat kellett leszurkolni, ami gyakorlatilag teljes ellátást jelentett.
A verseny - a vasárnapi két futamtól eltekintve - idegesítően gyenge szélben zajlott, sőt szombaton el sem hagyta a kikötőt a mezőny. Pénteken az első futamot egy kör után be kellett futtatni, az első három helyen magyar egységek végeztek, a monacói győző negyedik lett. A késő délutáni második futam a mintegy 110 fokos szélforduló miatt irreálissá vált, ennek ellenére végigengedték. Szerethetik a Balatont a külföldiek, e torz körülmények között ugyanis mindegyik külhoni egység a mezőny második felében végzett.
A kenesei verseny utolsó napján mindenképpen kellett egy futamot rendezni, mert anélkül nem számít EK-versenynek a regatta. Küzdött is a rendezőség keményen, már reggel 9 körül ugrásra kész volt a mezőny; délelőtt 11 tájban volt egy elhalt kísérlet - rajt, majd másfél kör után „lelőtték” a futamot -, a mezőny visszament a kikötőbe. A külföldiek elkezdték szétszedni a hajóikat, beálltak a daruhoz, amikor nem sokkal 12 után remek kis déli szél támadt, amelyben példás rugalmassággal két futamot is lefuttatott a rendezőség. Nem is akármilyen izgalmak mellett, az elsőben ugyanis három hajót mindjárt kizártak korai rajt miatt, ami kissé borzolta a kedélyeket. Mindkét futamban magyar győzelem született, a délutániban csípte el a második helyet a hercegi egység. A versenyt a Cap Ferrat-i harmadik magyar Yuppie nyerte. A mezőny elégedett volt a kenesei rendezéssel, sőt egyes vélemények szerint hamarosan Európa-bajnokságot is rendezhetnének Balatonkenesén.
Molnár Csaba
