BUX 134545.20 -0,44 %
OTP 42180 -0,61 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Übü papa újra itt van

1880-at írtak, amikor az egy híján ötvenesztendős Félix-Frédéric Hébert, a fizika professzora Rennes-be érkezett. S alig telt el néhány hónap, az elképesztően kövér és mindenkiben rosszat sejtő tanár a diákcsínytevések célpontja és a diákirodalom középponti figurája lett. Kötetnyi história, gúnyirat szólt az egyszerűen csak Poilleux-nek (Tetves) becézett tanárról, aki harcra kelt a lengyelekkel, aki "agyatlanított" és így tovább. A történeteket először 1885-ben Charles és Henri Morin írta le, majd diákelőadások születtek, amelyekben már részt vett Alfred Jarry is. A kilencvenes évek elején nyerte el a kövér, különös, s a komikus veszedelmet minden gesztusában magán viselő tanárember azt a nevét, amely végérvényesen ismertté tette: Übü. Így nevezte el Alfred Jarry, így vitte magával Párizsba s így kapta a világhír szárnyára, amikor először megjelent nyomtatott formában az Übü király avagy a lengyelek című tragikomikus alkotás.

2000. október 12. csütörtök, 23:59

S eljött az idő, hogy az Übü-marionettek, az Übü-metszetek, a szobaszínházi változatok után Übü papa és társai végre 1896 decemberében megjelentek a kőszínházban. S nem is akárhogy: Jarry fekete biciklisruhát öltött, kiült a színpad szélére, s onnan olvasta föl az übüségről szóló tanulmányát, majd elkezdődhetett a produkció. A címszerepben ott állt az Odéon színház művésze, Firmin Gémier, aki nehezen szánta rá magát, hogy az amatőrök és az utcáról összeszedett statiszták között eljátssza a szerepet, s mindenekelőtt kimond egy bizonyos polgárpukkasztó szót (itt most ne idézzük), amely a botránykő lehet. S utána mind a többit, ami a hagyományos színház lerombolásához, az új eszmény fölépítéséhez, az eszeveszett komédiázáshoz vezetett. Übü félelmetes alakja, rémtettei azonban idővel csöndesedni látszottak, s a hírhedt figura sok előadásban csak nevetséges bohóc maradt.
Az Übü igazi sikerét csak a Théatre National Populaire előadása hozta meg 1950-ben. A TNP színészei Jean Vilar rendezésében olyan előadást teremtettek, amely egyszerre volt szatíra, tragédia és komédia, s megmutatta mindazt a félelmetes, nyers erőt, ami valójában az übüség lényege, s a groteszk színház lételeme.
Amikor Magyarországon, a kulturális vezetésben gyűlölet és értetlenség fogadott mindent, ami más volt, mint a megszokott, amikor rettegés élt az abszurdtól, az Übü a legszigorúbban tiltott művek közé tartozott. Először 1968 tavaszán jelenhetett meg, egyelőre csak a színművészeti főiskolán, Bruck János vizsgarendezésében Major Tamás tanári felügyelete mellett játszhatták el, majd újabb egy évtized telt el, míg Pécsett Paál István megrendezhette. 1984-ben végre a Katona József Színház adhatott otthont Übünek. Zsámbéki Gábor vitte sikerre, s mutatta meg benne a sanda tettek mozgatórugóit, a félelmetes mítosz születését, a groteszk színpadi humor megjelenését. S mindazt a játékosságot, diáktréfákból összeeszkábált vadságot, amitől az Übü alapművé vált.
A napokban az Új Színházban kelt ismét életre Übü király és legendája. Kiss Csaba rendezésében Gáspár Sándor játssza Übü papát, Bánsági Ildikó Übü mamát.
RÓNA KATALIN

Róna Katalin
Róna Katalin

Ez is érdekelhet