Számok és arányok
Az EBF igyekezett feltérképezni az egészségpénztári tagok jellemzőit, összetételét. Az elemzésből kiderül, hogy az egészségpénztári tagság aránya (logikusan) erősen korrelál a foglalkoztatottság arányával. Érdekes azonban, hogy ez az összefüggés feltűnően nem érvényes Vas megyére. Itt a relatíve magas foglalkoztatottsághoz nagyon alacsony pénztári tagsági arány kapcsolódik. A pénztártagok lakossághoz viszonyított aránya - olvasható az elemzésben - továbbra is Fejér és Komárom-Esztergom megyékben a legnagyobb. A legalacsonyabb az arány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ahol a 16 évnél idősebb lakosság csupán 7,23 százaléka rendelkezik önkéntes egészségpénztári tagsággal. Országosan az összlakosság 8,77 százaléka, a 16 éven felüli lakosságnak pedig 10,44 százaléka tagja valamelyik önkéntes egészségpénztárnak. Minden ötödik egészségpénztári tag budapesti. Kiugróan magas a közép-dunántúli régió lakosainak részvételi aránya a vizsgált öngondoskodási formában. A régió 16 év feletti lakosainak 15,10 százaléka tagja valamelyik egészségpénztárnak. Ez az arány az országos átlagnak körülbelül másfélszerese, a legkisebb arányú pénztári tagsággal bíró észak-alföldi régiónak pedig körülbelül kétszerese.
