Az egészségpénztári vásárlásoknak csak kevesebb mint a felében kell a pénztártagoknak számla ellenében utólagos elszámolást és visszatérítést kérniük - állapítja meg második és alighanem utolsó elemzésében az Egészségbiztosítási Felügyelet (EBF). (Már nyilvánosságra hozták, hogy az új kormány megszünteti az intézményt.) Felmérésük szerint egészségpénztári kártyát a pénztárak 60 százaléka biztosít tagjai számára, s ezek majdnem mindegyike pos-terminálon keresztüli és telefonos autorizációs fizetésre is alkalmas. A terminálon keresztüli fizetés 2009-re egyértelműen dominánssá vált a telefonos autorizációs és készpénzes módozatokkal szemben: a vásárlások összértéke alapján 55 százalékos, míg a tranzakciók darabszáma alapján 62 százalékos arányú az elektronikus fizetések részesedése. Az egészségpénztári kártyák ára az EBF szerint 254 és négyezer forint között mozog, érvényességük 2-5 évre szól.
A készpénzes fizetéshez - és az ezzel járó utólagos megtérítéshez - kapcsolódó minőségi mutatóként az ehhez kapcsolódó átfutási időket vizsgálták. Mint megállapították: tizenhárom pénztár nem rendelkezik az átfutási idő maximális hosszára vonatkozó belső szabályzattal, húsz azonban igen (a körükben az átlag 13 nap). A húsz pénztár közül nyolc emellett statisztikát is vezet a ténylegesen megvalósuló átfutási időkről annak érdekében, hogy ellenőrizze a belső szabályzatnak való megfelelést; három pénztár pedig úgy vezet statisztikát, hogy saját szabályzatában nem is határoz meg maximális átfutási időt. Azon pénztárak, amelyek rendelkeznek vállalt átfutási idővel, kivétel nélkül teljesítik is azt.
Az egészségpénztárak 84 százaléka rendelkezik honlappal, amelyeken kivétel nélkül megtalálható a pénztár alapszabályzata és belépési nyilatkozata, valamint a legtöbb esetben a szolgáltatási szabályzat és a szolgáltatói szerződéssablon is. Az egészségkártyával rendelkező pénztárak 80 százalékban online módon is elérhetővé teszik a kártyahasználati szabályzatot és a kártyaigénylő űrlapot.
