Napi Pénzügyeink

Ernyőbank lenne a Helikon

A Magyarországon működő hitelszövetkezetek "ernyőbankjaként" szeretne működni a Helikon Kereskedelmi Bank Zrt. - mondta el lapunknak Töröcskei István, a társaság elnök-vezérigazgatója. A szakember kinevezését a PSZÁF június 14-én hagyta jóvá, miután Töröcskei beterjesztette a Széchenyi István Hitelszövetkezet közgyűlési határozatát, amelyben a szövetkezet hozzájárul, hogy Töröcskei - aki a szövetkezet igazgatóságának elnöke - a kereskedelmi bankban is funkciót vállaljon. Töröcskei, valamint felesége és Boros Imre egykori kisgazda PHARE-miniszter közös cége, a T&T Ingatlanforgalmazó és Vagyonkezelő Zrt. idén tavasszal vásárolta meg az addig kajmán-szigeteki tulajdonban levő, egy éve bejegyzett, ám üzleti tevékenységét lényegében nem végző SPE Bankot. A korábbi célt, hogy a bankot Széchenyi Bankként lehessen működtetni, jogi akadályok nehezítik, így a mostani Helikon név vélhetően Pannon Bank névre fog változni - mondta el Töröcskei.

Megszorongatott hitelintézetek

A pénzintézetek a banki kódex hatálybalépése óta meglehetősen óvatosan és csak apró lépésekben változtatnak alkalmazott díjaikon (Napi, 2010. június 22.). Azt egyébként, hogy a szabályozásra és annak szigorú betartatására mennyire szükség van, jól mutatja például a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) legutóbbi eljárása, amelynek köszönhetően a K&H Bank számos volt és jelenlegi ügyfelének térít vissza díj-, illetve költségkülönbözetet. Korábban a Raiffeisen Bank tett a K&H-hoz hasonló vállalást. A Raiffeisen egyoldalú szerződésmódosítással a szabad felhasználású és a lakáscélú jelzáloghitelek egyes termékei esetében az elő- és végtörlesztési díjat emelte 35 ezerről 60 ezer forintra. Hasonló okokból akadt konfliktusa az OTP-nek is a GVH-val. A legnagyobb magyar bank a kezelési költség maximumának visszaállítása miatti különbözet ügyfeleknek való megtérítését vállalta. A kódex előszelét láthattuk abban, hogy az OTP és a GVH között született egy olyan megállapodás is (még 2007-ben), hogy ha a bank változtat a kezelési költségen, akkor a hatálybalépést megelőzően 90 nappal levélben tájékoztatja döntéséről ügyfeleit.

Nagyban kártyáznak a takarékok

A kormány várható intékedé-seként Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, hogy a kis- és középvállalati (kkv) szektor megsegítése érdekében a Széchenyi kártya hitelkeretét 50 millió forintra emelik, ezt a pénzt pedig beruházásokra, illetve a pályázati önrészekhez is fel lehet majd használni (Napi, 2010. június 8.). Ebben érzékelhetően jó lehetőséget látnak a takarékszövetkezetek is. A 2002 óta működő Széchenyi kártya program tavaly az egyik legjobb évét zárta, az általános forrásszűke ellenére is - hangsúlyozta Varga Antal, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) ügyvezető igazgatója. A több mint 170 ezer kibocsátott kártya döntő többségét - 85 százalékát - vidéken igényelték a vállalkozások, így ma már a takarékok piacvezetők az új kártyák kibocsátásában. Ez annak köszönhető, hogy vidéken a takarékok a legaktívabb pénzügyi szereplők, hely- és ügyfélismeretük pedig lehetővé teszi az ügyféligények pontosabb kiszolgálását. Az elmúlt egy évben az OTSZ tagszervezetei csaknem nyolcezer kártyát adtak ki, és ezzel 50 milliárd forint értékű folyószámlahitelt bocsátottak a kkv-szektor részére - tudatta az ügyvezető. Az egy kártyára jutó átlagos hitelösszeg az elmúlt egy évben 6,28 millió forint volt, míg a teljes bankszektorban ez 7,5 millió forintot tett ki. A hálózat tavaly a kártyáknál az előző évhez képest 17 százalékos növekedést tudott felmutatni darabszámban, valamint a megnyitott hitelkeretek tekintetében is.

Árulja részesedését az MNB

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) bejelentette, hogy hosszú távon csak olyan cégekben kíván tulajdonos lenni, amelyekben a tulajdonlás a jegybanki alapfeladatok ellátását segíti vagy nélkülözhetetlen. A jegybank azonban a bankok közötti pénzforgalmi elszámolásra úgy is tud hatni, ha nincs tulajdonrésze a Giro Zrt.-ben. Az MNB így beszerzési eljárást indított a bankközi elszámolásforgalmat bonyolító Giro Zrt.-ben lévő 7,3 százalékos részvénycsomagjának értékbecslésére. Az értékbecslés célja egyértelműen az, hogy támpontot adjon a jegybanknak a pakett értékesítéséhez és a jövőbeli eladás a lehető legjobb áron történjen. Ha nyereséges lesz a tranzakció, az a jegybank profitját gyarapítja, amelyet az MNB a jegybanktörvény alapján befizet az államkasszába. Magyarországon a kétszintű bankrendszer bevezetésével jelent meg az az igény, hogy a kor technikai színvonalán álló fizetési rendszer alakuljon ki, amelyben a hitelintézeti elszámolóház a szolgáltatásait számítógépes informatikai és távközlési rendszerekkel nyújtja. A koncepció jegyében a Girót 1988 decemberében alapította meg 11 hitelintézet, valamint az MNB. A cégnek jelenleg 27 részvényese van, a társaság jegyzett tőkéje 2,5 milliárd forint.