A szerencsétlen kormányzati nyilatkozatokra megindult forintzuhanás néhány céget is váratlanul érhetett. Az UniCredit Bank tapasztalatai szerint a fedezeti ügyletek terén az eladók, vagyis az exportőrök lettek aktívabbak, kihasználva a gyengébb forint kínálta lehetőségeket. Minden euróban vásárló importőr nehéz helyzetbe került azonban, ha korábban nem menedzselte kockázatait. Az Erste is hasonlókat tapasztalt. Mint elmondták: a viszonylag hosszan tartó, 260-270 közötti kurzus után az említett ügyfelek "ki voltak éhezve" a magasabb szintekre. A banknál úgy látják, hogy elég sokat tisztultak a portfóliók az elmúlt egy évben, de olyan, igazán kritikus szintek nem voltak, hogy az ügyfelek fedezettsége komolyan veszélybe került volna. Természetesen a korábban megkötött, exporthoz kapcsolódó fedezeti ügyletek átértékelése kedvezőtlenül változott az ügyfelek számára, azonban az ügyleteket nem zárták le, így realizált veszteség nem keletkezett - tájékoztatták lapunkat a CIB-nél.
Az OTP szakemberei szerint az euró gyengülése a forint gyengülése előtt megindult a dollárral és a svájci frankkal szemben, amire a piac már számított. A június 3-4-i politikusi nyilatkozatokig a forint árfolyama nem követte az euró mozgását, de - tették hozzá - az ügyfelek a 265 forintos euróárfolyamnál már fordították a pozícióikat, illetve határidős vásárlásaikat megkötötték, így a nagyobb gyengülés nem okozott számukra problémát. A dollárkitettséggel rendelkező ügyfelek már kalkulálnak a jelentősebb volatilitással az utóbbi évek tapasztalatai alapján. A legnagyobb magyar banknál kiemelték: a spreadeket nem érintette a hirtelen forintgyengülés, és a kamatok sem változtak jelentősen ez idő alatt. Az Erste szerint az egyéves szegmensben körülbelül hét forintról (700 bázispont) 9,50-re emelkedtek az euró-forint FX swap jegyzések az elmúlt hetekben.
A Budapest Banknál (BB) elmondták: a válság jócskán megnövelte a prémiumot, a BUBOR feletti implicit felár egészen a 150 bázispontos tetőig szaladt fel, majd a kedélyek lecsillapodását követően visszasüllyedt a 65-85 bázispontos sávba (a CIB-nél ezt 70-80 bázispontra teszik). A fokozott volatilitás és a magyar bankok közötti verseny viszont a BB szakértői szerint a spread szűkülésének az irányába hat; minél volatilisebb egy instrumentum, annál kisebb a felszámítható spread.
A BB-nél egyébként az erős volatilitás nagymértékben megnövelte ügyfeleik keresletét főképp az euró-forint, másodsorban pedig az euró-dollárra kötött fedezeti ügyleteknél. Tapasztalataik szerint a kis- és középvállalati ügyfelek elsősorban jelentős piaci turbulencia idején veszik igénybe fedezeti szolgáltatásaikat. Breznay Endre, a TakarékBank pénz- és tőkepiaci igazgatója (szinte mindenkivel ellentétben) azonban azt állította, hogy az elmúlt hetek árfolyamváltozásainak hatására sem észleltek jelentősebb eltérést a fedezeti keresletet illetően. Mint hozzátette: ebben az időszakban sem volt jellemző a pozícióban erősen beragadt ügyfél. Magyarázatként hozzáfűzte, hogy a befektetési szolgáltatást igénybe vevő ügyfeleik általában jól, limitált kockázatokkal menedzselik spekulatív ügyleteiket. Ráadásul nagy számban akadtak a forint gyengülésére játszó szereplők is az ügyfelek között, így - állította Breznay - az időszakban kiegyenlített volt a nyereségek és veszteségek értéke.
