BUX 135206.17 1,05 %
OTP 41700 1,91 %
header

Napi Pénzügyeink

08.
02.
23:00

Magánnyugdíj: ismét vizsgál a PSZÁF

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) tavaly folyamatosan vizsgálta, hogy a magánnyugdíjpénztárak az egyes bevallási időszakokra vonatkozó bevallási-befizetési adatokat milyen mértékben és milyen ütemben dolgozták fel és írták jóvá a tagok egyéni számláján. Ezzel kapcsolatban 17 esetben, összesen 12,6 millió forint értékben bírságot is kiszabtak. A szankció részben annak volt a következménye, hogy az érintett magánnyugdíjpénztárak késedelmesen dolgozták föl az adóhivataltól megkapott tagdíjbevallási és befizetési adatokat. Kiderült ugyanis, hogy bár a kasszák korábban egyértelműen az APEH-et vádolták késéssel, valójában az adóhivataltól 2009. április 2-án, illetve azt követően havonta folyamatosan kapott adatokat június 30-áig egyáltalán nem könyvelték le a tagok egyéni számláira (Napi, 2009. szeptember 28.). A folyamatos monitorozást a PSZÁF az idén is folytatja. Most közzétették azokat a határozatokat, amelyekben adatszolgáltatásra szólítják fel a pénztárakat. Indoklásuk szerint az előírt tájékoztatás a kasszák jogi és ténybeli helyzete tekintetében elsőrendű fontosságú, hiszen megfelelő tájékoztatás hiányában az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság, illetve a közgyűlés jogköreit nem tudná teljességében gyakorolni, ami sértené a pénztártagok jogait.

Szerző(k):
Economx
08.
02.
23:00

OTP egészségpénztárTöbb a nemfizető az OTP Ep.-nél

Az OTP Egészségpénztár (Ep.) a kassza tájékoztatása szerint 2009-ben mind taglétszámát, mind vagyonát növelte, sőt bővült a pénztári elfogadóhelyek száma is. Tavaly ugyan 2481 pénztártag kilépett a pénztárból, de 15 049 új taggal bővült is a létszám. Azt is elismerték azonban, hogy a nem fizető tagok számánál némi növekedés következett be. Annak ellenére, hogy 2009-ben már látható volt a cafeteria megadóztatása, mindössze 51 munkáltató szüntette meg szerződését (1294 tagot érintett), az OTP Ep. 765 új munkáltatói szerződést tudott kötni. A kasszának sikerült működési költségein faragnia és némi költségcsökkenést elérnie. Erre nyilvánvalóan szükség is volt, hiszen 2009-ben a működési bevétel 2,55 százalékkal kisebb volt, mint az azt megelőző évben. Nem csekély eredmény viszont, hogy a működési tevékenység éves ráfordítását sikerült közben 20,72 százalékkal lefaragni a 2008-as évhez viszonyítva. A kassza a szolgáltatásoknál számottevő növekedést ért el. Az igénybe vett szolgáltatások esetszáma 87,37 százalékkal, az értéke pedig 38 százalékkal növekedett (nem véletlen, hogy a vagyon alakulásával nem büszkélkedik a pénztár).

Szerző(k):
Economx
08.
02.
23:00

Messze még a kilábalás

A néhány éve még a bankok egyik fő üzleti területét jelentő ingatlanfinanszírozás mára alaposan háttérbe szorult. Az ágazat szereplői egyre kínzóbb forráshiányra, irreális banki elvárásokra panaszkodnak. A válságot kezelni tudó, tőkeerős, prosperáló vállalatok hitelezhetők - állították az OTP-nél. A legnagyobb magyar bank a lakásprojekteknél a nettó költség 50 százalékát, egyéb építőipari projekteknél az igazolt teljesítés 70-90 százalékát hajlandó finanszírozni. Az FHB 30-45 százalékos önerőt és 20-40 százalék körüli előértékesítést vár el - tudtuk meg Soltész Gergőtől, a bank vállalati igazgatójától. Mint hozzátette: a tényleges arányt több tényező is befolyásolja. Az FHB ugyanis kiemelt figyelmet fordít a beruházó referenciáira és a fejlesztés piacképességére (például elhelyezkedés, minőség, lakástípusok). Soltész szerint ezt azért is teszik, mert a vevők is jóval körültekintőbbek és minőségtudatosabbak lettek. A fejlesztések megítélésénél kiemelten fontosnak tartja az UniCredit is a megfelelő helyszínt, a megváltozott piaci környezetben is életképes projektkoncepciót, valamint a fejlesztő stabil pénzügyi hátterét és kellő szakmai tapasztalatát. Elismerték, hogy a bankok önerő- és előértékesítési/előbérleti elvárása magasabb, mint a válság előtt, de - tették hozzá - ezt a komoly szándékú, hosszú távon is az ingatlanüzletágban gondolkodó építtetők/fejlesztők teljesíteni tudják.

Szerző(k):
B. Judit Varga
08.
02.
23:00

Gyorsan hátrálnak az intézmények?

A pénzügyi intézményekre kirótt vaskos különadóba - úgy tűnik - igencsak gyorsan beletörődtek a piaci szeplők. A takarékszövetkezetek tulajdonképpen önként jelentkeztek a teherviselésért, Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója pedig, aki a korábbi kormány idején élesen bírált egy ilyen intézkedést, most üdvözölte azt. Mintha a Magyar Bankszövetség elnöke, Erdei Tamás (aki korábban lemondással is fenyegetőzött a "bankadó" bevezetése esetére) is irányt váltott volna. Rossz nyelvek szerint ebben szerepet játszhat, hogy ő az állam által esetleg megszerezni kívánt MKB elnök-vezérigazgatója (mások egészen más irányultságot vélnek felfedezni). Elég meglepő módon a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) múlt heti, a pénzügyi intézményekre, így a biztosítókra is kirótt különadóval foglalkozó sajtóközleményével kapcsolatban az Aviva Életbiztosító elnök-vezérigazgatója, Bartók János tudatta: továbbra is meghatározó, biztos szereplő kíván maradni a magyarországi életbiztosítási piacon.

Szerző(k):
B. Judit Varga
08.
02.
23:00

Már csak a forint lehet a nyerő

Legkésőbb a következő héten már alighanem hatályba lép a devizakölcsönre való jelzálogjog bejegyzésének tilalma (egyelőre nincs semmilyen jele annak, hogy bármelyik finanszírozó uniós szinten megtámadná a rendelkezést). A Budapest Bank az utolsó pillanatig kínál euróalapú hiteleket (svájcifrank-alapú hiteleiket 2009 augusztusában megszüntették). Nagy keresletet azonban nem érzékeltek ezekre. Mint kiemelték: mivel forintkamataik már az eurókamataikkal összehasonlítva is versenyképesek, így az ügyfelek szinte kizárólag forintalapú hiteleket igényelnek. Toman Róbert, a Raiffeisen lakossági hitelezési vezetője sem tapasztalt semmilyen "kapuzárás" előtti pánikot. Március volt a fő fordulat - emelte ki (más banki szakemberekhez hasonlóan) -, azóta szinte jelentéktelenné vált a devizahitelezés, részben a jogszabályi korlátok, részben a forint kamatszintjének süllyedése miatt. Szinte szó szerint ugyanígy látja az Allianz vezérigazgatója, Kozák Judit, de az Erste, valamint az UniCredit szakértője is. Az AXA-nál - tudtuk meg - a teljes devizahitelezés megszűnésének híre már nem okozott nagy rohamot, viszont az év elején januárban és februárban érzékelhető volt, hogy akik hitelfelvételt terveztek, igyekeztek még az első szigorítások életbelépése előtt beadni kölcsönkérelmüket.

Szerző(k):
B. Judit Varga