Kockázatnövelés vagy biztonság
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete - a régi és az új elnök alatt is - már többször kifejtette, hogy a devizakitettséggel kapcsolatban októberben hatályba lépő korlátozást túlhaladottnak tartja. Legutóbb az idei második kockázati elemzésben állapították meg ezt (Napi, 2010. augusztus 10.). A devizamegfelelési szabályok módosítását a Budapest magánkassza tudomása szerint a pénzügyi kormányzat, és nem a PSZÁF kezdeményezte. Mint lapunk érdeklődésére kifejtették: ők is úgy találták annak idején, hogy az nem konzisztens a nyugdíjpénztárakról szóló törvény korábbi módosításakor kialakított választható portfóliós rendszer feltételeivel. A törvény, illetve az ezt kiegészítő kormányrendelet befektetési stratégiára vonatkozó jelenlegi szabályait tehát a kassza szerint mindenképpen érdemes lenne felülvizsgálni, legalább azért, hogy nagyobb legyen az egyes limitek közötti összhang. Hasonlóan vélekedik a VIT Nyugdíjpénztár befektetési vezetője. Véleménye szerint a befektetési hatékonyságot hátráltató tényező a portfóliókban elhelyezhető külföldi devizában jegyzett értékpapírok szintjének korlátozása. A hazai állampapírpiac még mindig sérülékeny - ismerte el, de hozzátette: ez lényegesen kisebb mértékű, mint ami 2008 végén és 2009 elején tapasztalható volt. Éppen ezért a diverzifikációs lehetőség és az országkockázat csökkentése szempontjából lehetne fontos a devizamegfelelési korlátok megemelése, eltörlése. A minimális részvénykitettség jelenlegi szintje alapjában véve egy jól működő vagyonkezelési stratégiában nem okoz hátrányt, mivel jól megválasztott instrumentumokkal egy negatív piaci környezetben jórészt kivédhető a tagok vagyonának leértékelődése. Ha viszont ez szigorú devizakorlátokkal párosul, akkor egy vagyonkezelőnek sokkal nehezebb feladat válságálló részvényeszközökbe fektetni az előírt minimális arányban. A devizamegfelelési szabályokat a portfólió kockázatát növelő kritériumnak látják a Dimenziónál, mert a forintban denominált papírok arányának növelésével csökken a diverzifikáció lehetősége. A szabályok következtében a megtakarítások nagyobb hányadát kell az erősen koncentrált, kis elemszámú, mérsékelten likvid magyar részvények piacán befektetni, illetve a középtávon jelentős kockázatot rejtő magyar államadósság finanszírozására fordítani. A kasszák között azonban érzékelhetően nem teljes az egyetértés ezekben a kérdésekben. A jelenlegi devizamegfeleltetési szabályokról nyilatkozni csak a későbbiekben, a kormány jövőre vonatkozó gazdaságpolitikájának részleteit ismerve tudunk - mondta el Nagy Csaba, az OTP Magánnyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója (a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke). Kadocsa Péter, az Aegon Alapkezelő vezérigazgatója viszont egészen markánsan már most is mást gondol. Azt, hogy a devizamegfelelési szabályozás túlhaladott lenne, eléggé meglepő kijelentésnek tartja, tekintettel arra, hogy más országokhoz hasonlóan a hazai befektetéseket részesíti előnyben, amire az elkövetkező években igencsak szükség lenne. A következő négy évben az államadósság negyedét kell piaci finanszírozásra visszaállítani a nemzetközi intézmények hiteleiről. Ez még szigorú költségvetési politika mellett is erőltetett kibocsátási terveket vetít előre, amely a GDP arányában hasonló vagy még nagyobb tételeket jelent, mint amik 2004-2007-ben, a magas költségvetési hiányok időszakában jellemzőek voltak. Eközben államadósságunk szintje 30 százalékkal emelkedett, a globális piaci környezet pedig messze nem olyan kedvező, mint azokban az években volt. Bár nem lehet kijelenteni, hogy a szükséges finanszírozás nem szerezhető meg a piacról, de ebben a helyzetben szerinte nem kellene lemondani a belföldi megtakarítások tetemes részéről.