Napi Pénzügyeink

Az OTP csak tájékoztatott

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) határozatban kifogásolta az OTP Magánnyugdíjpénztár átlépési kérelmekkel kapcsolatos gyakorlatát. Kötelezték a kasszát, hogy 30 napos határidő kitűzésével hívja fel nyilatkozattételre az átlépési kérelmét visszavonó 303 tagot arra vonatkozóan, hogy mely pénztárban kívánnak tagok lenni. A pénztárnak levélben kell az érintetteket tájékoztatni arról, hogy amennyiben korábbi átlépési kérelmüket fenntartják, vagy pedig a kitűzött határidőig nem válaszolnak, akkor a korábbi átlépési kérelemnek megfelelően az átlépést lebonyolítják. Tagok viszont a PSZÁF határozata alapján csak külön aláírt nyilatkozattal maradhatnak. A felügyelet 2010. február 12. és március 5. között nem helyszíni célvizsgálatot annak a bejelentésnek a nyomán folytatott az OTP magánkasszájánál, amely szerint a pénztár kizárólag saját eredményeiről beszámolva hívta fel tagjait az átlépési szándék visszavonására. A vizsgálat szerint a pénztár 2010 januárjában 10 599 tagját, akik átlépési szándékukat az átvevő pénztárak útján szabályosan közölték, levélben kereste meg és tájékoztatta (közülük végül nem egészen háromszázaléknyian gondolták meg magukat) a növekedési portfólió 2009. évi nettó hozamáról, megjegyezve, hogy az a hazai magánnyugdíjpénztárak között a második legmagasabb. Közölte továbbá a 2000-2009 közötti átlaghozamát, a 10 éves vagyonnövekedési mutatóját, és felajánlotta a tagoknak, hogy ezen információk ismeretében a csatolt nyilatkozat kitöltésével az elbírálás alatt lévő átlépési kérelmüket visszavonhatják. Megírta viszont azt is, hogy gondoskodik az átvevő pénztár értesítéséről és azt is, hogy a magánnyugdíjpénztárak árfolyamadatairól összehasonlító adatok tekinthetők meg a PSZÁF honlapján. Alighanem ennek köszönhető, hogy a felügyelet végül bírságot nem szabott ki. Álláspontunk szerint az indokolatlan és alaptalan átlépési hullámok és etikátlan átléptetések megelőzésének legmegfelelőbb eszköze, ha tagjaink rendelkezésére bocsátunk minden olyan információt, ami a felelős döntés meghozását segítheti - mondta Nagy Csaba, az OTP Magánnyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója. Mint hozzátette: amikor a 2010. január 1-jével életbe lépő jogszabály-változtatás alapján lehetőséget nyújtottak arra, hogy az átlépni kívánó pénztártag még egyszer átgondolhassa döntését, a pénztártag érdekeit kívánták szolgálni, nem pedig azt megnehezíteni.

Romboló árfolyamváltozás

A lakossági megtakarítások az idei második negyedévben a tranzakciók alapján közel 380 milliárd forinttal gyarapodtak - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) előzetes adataiból. Az első negyedévben ez az összeg még nem érte el a 87 milliárd forintot. A legnagyobb növekedés a befektetési jegyeknél következett be, a "friss pénz" 38,3 százaléka áramlott ide. Az első negyedévben egyébként ennél is jobban jártak az alapok, hiszen akkor a más termékekből likvidált pénzt is ide helyezték a magánszemélyek. A megtakarítások átstrukturálása a második negyedévben az előző negyedévhez képest már határozottan enyhült. A betétek felszámolása ugyan folytatódott, de az innen kivett pénz egyenletesebben oszlott meg a különböző termékek között. A lakosság szorgosan növelte nyugdíjpénztári tartalékát, az viszont már közel sem ennyire jó hír, hogy a harmadik helyet ilyen szempontból a készpénz szerezte meg. Érdemes még kiemelni, hogy a tőzsdei részvényekből a magánszemélyek nagyságrendileg utoljára 2008 utolsó negyedévében vettek annyit, mint most a második negyedévben (a közte eltelt időszakban egyre szabadultak a papíroktól, a tranzakció egyenlege rendre negatív volt). A válság kiterjedésének időszaka abból a szempontból is nevezetesnek tekinthető, hogy ez volt az utolsó negyedév, amikor a lakosság sokkal több hitelt vett fel, mint amennyit visszafizetett. A kötelezettségek akkor a tranzakciók alapján 265 milliárd forinttal nőttek (ezt megelőzően persze még csaknem 460 milliárdos volt a gyarapodás). Azt, hogy a válság (és persze a bankok most már a szabályozással is nyomatékosított visszafogottsága) mennyire átalakította a lakossági magatartást, jól mutatja: az első félévben összesen 247 milliárd forinttal több hitelt törlesztettek, mint amennyit felvettek. Ez azonban csak a tranzakciók nagysága alapján van így. A háztartások kötelezettségei ugyanis 2010 első hat hónapjában 1118 milliárd forinttal emelkedtek a forint gyengülése miatt. Ehhez a második negyedév közel ezermilliárd forinttal járult hozzá. A háztartások nettó pénzügyi vagyona így a jelentős összegre rúgó spórolás, valamint a hitelek serény törlesztése mellett is 550,7 milliárd forinttal csökkent júniusra március végéhez képest.

Szöveges védelem

Az Union Biztosító és a Magyar Telekom olyan megoldást dolgozott ki, ami az utasbiztosítást olcsóvá és könnyen elérhetővé teszi. A csak a T-Mobile hálózatán igénybe vehető szolgáltatással az utolsó utáni pillanatban is megteremthető a biztosítási védelem. Az utasnak csupán négy adatot kell sms-üzenetben elküldenie: név, születési év, illetve utazás kezdete és vége. Miután a megerősítő sms-t jóváhagyta, a szolgáltató megküldi neki a megkötött biztosítás kötvényszámát és a baj esetén hívható asszisztencia segélyhívó számát. Ezt az üzenetet célszerű az utazás végéig megőrizni a készülékben, hogy baj esetén könnyen juthassunk segítséghez. Az Union sms-utasbiztosítása minden országára érvényes, így az Európán kívüli utazások esetén sem kell pótdíjat fizetni. A telefon használója jelentős kedvezménnyel köthet családi biztosítást is adott díj mellett, a gyermekek számától függetlenül. Ebben az esetben az adatszolgáltatásban csupán annyi a különbség, hogy valamennyi családtag születési évét meg kell adni. A napi díj egységesen 490 forint, a családi biztosítás 2 szülő és korlátlan számú 16 év alatti gyermek számára összesen napi 1190 forintért köthető. Maják Viktor, az Union kommunikációs igazgatója kiemelte: ez az innovatív megoldás akár az utazás előtt, akár a határ átlépését követően igénybe vehető. A díjfizetés biztonságos, külön utánjárást pedig nem igényel, mivel a biztosítás díja automatikusan az előfizető számláján jelenik meg.

Még nem kötelező az elektronika

A bankok, az érintettek és a különféle szakmai szervezetek által közösen kidolgozott közraktározási szabályok ugyan törvény formájában nem köszönnek vissza, de szinte mindenki úgy látja: a dolog a gyakorlatban már bevált. A Bankszövetség közraktári munkacsoportja által kidolgozott javaslatokat a hazai banki szereplők javarészt beemelték üzletpolitikájukba, a közraktárak nyilvántartási és értékesítési rendszere már működik, az elektronikus áruvédelmet is minden közraktár bevezette vagy folyamatban van annak bevezetése - mondta el lapunk érdeklődésére Erdei Andrea, a K&H Bank szenior terméktanácsadója. A Raiffeisennél kiemelték, hogy a javaslatok egy része rövid távú intézkedéseket tartalmaz (egységes központi közraktári nyilvántartási rendszer kialakítása, áttárolások szabályozása, áru feletti kontroll erősítése), de akadnak hosszabb távú működési és szabályozási elképzelések is. Utóbbihoz tartozik a birtokvédelem újraszabályozása, a közraktári jegykibocsátási korlát bevezetése, a közraktári bevételek elhatárolása és a céltartalékképzés szabályozása. Emellett ilyen teendő lehet még a közraktározás intézményének büntetőjogi védelme, a közraktár hatósággá minősítése, a közraktári törvény módosítása. Ezekkel a javaslatokkal a szakmai szervezetek alapvetően egyetértenek, de az egyes elemekben és a megvalósítás egyes kérdéseiben akad véleménykülönbség. Az egyik legnagyobb hangsúlyt kapott rövid távú javaslatelem - hangsúlyozták a banknál - az új idei közraktári szezon előtt a művi közraktározott árukészlet elektronikus védelmének kérdése volt. Az árueltűnések elleni fellépés egyik lehetőségeként felmerült, hogy művi közraktározás esetén a közraktárak kötelezően elektronikus védelmet telepítsenek az általuk bérelt raktárakba, amelyeket 24 órás központi diszpécserszolgálattal kötnek össze. Illetéktelen árumozgás esetén a rendszer jelez, ami néhány órán belül azonnali helyszíni ellenőrzést generál. Az elektronikus védelem legnagyobb előnye, hogy folyamatos kontrollt és jelentős visszatartó erőt jelent művi közraktározás esetén, de a Raiffeisen szakértője szerint vannak az egységes bevezetés ellen szóló érvek is. Ez a megoldás ugyanis drágítja a közraktározást és külön finanszírozást igényel a közraktárak részéről, ráadásul jelenleg még nincs országosan kipróbált, egységes rendszer, ami azonnal bevezethető lenne. Így bár a közraktári munkacsoport tagjai alapvetően támogatnák az elektronikus védelem beépítését a közraktározási gyakorlatba, az idei szezonban még nem írják elő ennek kötelező alkalmazását. Mint hozzátette: a helyzetet árnyalja, hogy a közraktárak egy része - saját döntés alapján, a bankoktól függetlenül - már beépítette az elektronikus védelmet.