Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A magyar bankrendszer 2010 első negyedében a csökkenő eszközállomány ellenére is javuló jövedelmezőséggel és tőkehelyzettel működött - olvasható a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) kockázati jelentésében. Ezt a kedvező képet azonban több tényező is alaposan árnyalja. A PSZÁF szerint negatív folyamatnak tekinthető elsősorban a bankok jövedelmezőség és tőkehelyzet szerinti polarizálódása, a veszteséges és viszonylag alacsony tőkemegfelelésű szolgáltatók számának és piaci részarányának emelkedése. Ugyancsak kedvezőtlen jelenség, hogy a javuló átlagos jövedelmezőséget a követelések késedelmességi adataihoz képest viszonylag alacsony összegű első negyedévi értékvesztésképzés tette lehetővé, ami a portfólióminőség trendjét tekintve nem tűnik fenntarthatónak. A tavalyi javulást követően ismét romlott a lejárati összhang, az ügyfélbetétek és a nagykereskedelmi források egyidejű rövidülése következtében.
A fő kockázatok között első helyen említik a jelentésben a banki eszközminőség folytatódó romlását, illetve a jellemző hitelbiztosítékok, az ingatlan és a gépjárművek piacainak változatlan gyengeségét. Az ezekből adódó rizikót pedig tovább növelik a nemzetközi piaci bizonytalanságok, a nagyarányú banki különadó, illetve a devizában denominált hitelekre a jelzálog bejegyzésének betiltása. A felügyelet szerint egyelőre nehezen felmérhető, hogy e lépések milyen hatással lesznek a bankok forrás- és tőkeellátottságára, üzletméretére és eredménykimutatására, illetve miként fogják érinteni a banki szolgáltatások költségeit és a meglévő portfólió minőségét. A fő kockázat e tekintetben az, hogy az utóbbi intézkedések a bankrendszert csökkenő üzletméret és a jövedelmezőséggel kapcsolatos fokozott bizonytalanság időszakában érik.
A jelentés szerint a magyar pénzügyi rendszerben a leginkább veszélyeztetettek továbbra is a pénzügyi vállalkozások. Az e körbe tartozó szolgáltatók összesítve változatlanul jelentősen veszteségesek, teljes eszközállományuk egy év alatt közel egyötöddel csökkent. Minderre tekintettel a PSZÁF szerint ebben a körben a tervezett különadó különlegesen nagy kockázatként jelenik meg. A közeli jövőben - rögzítették - számítani kell jelentős számú szolgáltató tevékenységének megszűnésére.
A nem teljesítő, vagyis 90 napon túli késedelmességű követelésállomány aránya a hitelpiac egyes intézménytípusai szerint jelentősen változó. Az e körbe tartozó állomány 2010. március végén a bankok esetében mindössze a teljes hitelállomány 6,6 százalékát tette ki, a szövetkezeti hitelintézetek esetében azonban több mint két és félszer ekkora, a pénzügyi vállalkozások esetében pedig mintegy háromszor magasabb volt. Az állomány növekedése tekintetében viszont 2010. első negyedében jóval kisebb különbségek alakultak ki: a súlyosan késedelmes állomány leggyorsabban a szövetkezeti hitelintézetek, leglassabban pedig - némileg meglepő módon - a pénzügyi vállalkozások körében gyarapodott.
A magánnyugdíjpénztáraknál a PSZÁF-jelentés szerint folytatódott a veszteséges működés, amit az állami rendszerbe történt tavaly év végi visszaléptetések a bevételi oldal csökkentésével tovább súlyosbítottak. A magánkasszák költségfedezettsége ennek fényében jelentős kockázatnak tűnik, tekintettel arra, hogy a tőketartalék szintje alacsony, a költségoldali hatékonyságnövelési potenciál pedig egyelőre feltáratlan - állítja a felügyelet, amely a fokozódó költségfedezettségi problémák tünetének tartja, hogy az elmúlt időszakban erősödött a verseny a tagok megszerzéséért, illetve folytatódtak a beolvadások.
