Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A lakossági megtakarítások az idei második negyedévben a tranzakciók alapján közel 380 milliárd forinttal gyarapodtak - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) előzetes adataiból. Az első negyedévben ez az összeg még nem érte el a 87 milliárd forintot. A legnagyobb növekedés a befektetési jegyeknél következett be, a "friss pénz" 38,3 százaléka áramlott ide. Az első negyedévben egyébként ennél is jobban jártak az alapok, hiszen akkor a más termékekből likvidált pénzt is ide helyezték a magánszemélyek. A megtakarítások átstrukturálása a második negyedévben az előző negyedévhez képest már határozottan enyhült. A betétek felszámolása ugyan folytatódott, de az innen kivett pénz egyenletesebben oszlott meg a különböző termékek között. A lakosság szorgosan növelte nyugdíjpénztári tartalékát, az viszont már közel sem ennyire jó hír, hogy a harmadik helyet ilyen szempontból a készpénz szerezte meg. Érdemes még kiemelni, hogy a tőzsdei részvényekből a magánszemélyek nagyságrendileg utoljára 2008 utolsó negyedévében vettek annyit, mint most a második negyedévben (a közte eltelt időszakban egyre szabadultak a papíroktól, a tranzakció egyenlege rendre negatív volt). A válság kiterjedésének időszaka abból a szempontból is nevezetesnek tekinthető, hogy ez volt az utolsó negyedév, amikor a lakosság sokkal több hitelt vett fel, mint amennyit visszafizetett. A kötelezettségek akkor a tranzakciók alapján 265 milliárd forinttal nőttek (ezt megelőzően persze még csaknem 460 milliárdos volt a gyarapodás).
Azt, hogy a válság (és persze a bankok most már a szabályozással is nyomatékosított visszafogottsága) mennyire átalakította a lakossági magatartást, jól mutatja: az első félévben összesen 247 milliárd forinttal több hitelt törlesztettek, mint amennyit felvettek. Ez azonban csak a tranzakciók nagysága alapján van így. A háztartások kötelezettségei ugyanis 2010 első hat hónapjában 1118 milliárd forinttal emelkedtek a forint gyengülése miatt. Ehhez a második negyedév közel ezermilliárd forinttal járult hozzá. A háztartások nettó pénzügyi vagyona így a jelentős összegre rúgó spórolás, valamint a hitelek serény törlesztése mellett is 550,7 milliárd forinttal csökkent júniusra március végéhez képest.
