BUX 133797.41 -0,61 %
OTP 40920 0,0 %
header

Napi Pénzügyeink

08.
23.
23:00

Drágállja az eszközkezelőt a hitelszövetség

A lakossági adósságoknál jelentős kockázatot jelent a nemfizető fedezetlen hitelek rendkívül magas szerződéses darabszáma, a hozzá tartozó állománnyal együtt - állítja a Széchenyi Hitelszövetség. Mint megjegyzik: a követelések értékesítésében is jelentős a változás. Míg ugyanis a korábbi években 30-40 százalék környékén volt a néhány százas tételben összeállított követelésértékesítési csomag, addig ma már megjelentek ezen felmondott hitelek ezres nagyságrendű csomagjai, mindösszesen 2-18 százalék közötti értékesítési áron. A szövetség ezt az értéket venné alapul a bajba jutottak megsegítésénél is. Javaslatuk szerint az adós csekély felár megfizetésével és egy új szerződés megkötésével jelentős mértékben csökkenthetné az életen át történő eladósodottság kockázatát. A fedezetlen és felmondott hitelek követelésértékesítése esetén egyébként az államnak követeléskezelő társaság felállításával elővásárlási jogot kellene biztosítani. A szövetség szerint a két megoldás egymástól függetlenül is alkalmazható, előírás lehetne, hogy a hároméves időszak alatt az adósnak évente egyenlő arányban csökkentenie kell a már fennálló közüzemi díjtartozásait (ennél 60 milliárd forintot meghaladó állományról tudnak), illetve azokkal nem maradhat el.

Szerző(k):
B. Judit Varga
08.
23.
23:00

Erősödő új ügyfél-kategória

A válság során olyannyira felerősödött a magasabb jövedelemmel rendelkező ügyfelek bankokkal szembeni elvárása, hogy mára külön ügyfélkörnek tekinthetők - állítja Devics Éva, a Raiffeisen Bank lakossági megtakarítási vezetője. Szerinte a törlesztési nehézségekkel küzdő hitelfelvevők, valamint a korábbi kamatszintek adta lehetőségeket kihasználni igyekvő "kamatvadász" megtakarítók mellett egyre erősebben érzékelhető ez az új ügyfélkarakter. A banki ügyfélkiszolgálásban a sztenderdizált termékekkel megcélzott hagyományos lakossági ügyfelek, valamint az egyedi vagyonkezelést igénylő privát banki ügyfelek közötti átmenetet képző szegmenst a banknál 250-300 ezer főre becslik, akik közül eddig csak 50 ezren kaptak prémium banki szolgáltatást. Mint Devics kiemelte, a magasabb jövedelme mellett a pénzügyi szolgáltatásokkal szemben emeltebb szintű elvárásokat megfogalmazó prémium közönség a megtakarításának átcsoportosításáért a korábbinál többet vár el a bankoktól.

Szerző(k):
B. Judit Varga
08.
23.
23:00

Mérséklődő esés a lízingpiacon

A válság előtt a lízingpiac teljes kihelyezett kötésállománya 1200 milliárd forint volt; előrejelzéseink szerint erre az állapotra való visszatérés 2013 után várható - mondta el Hordós Zoltán, a lízingszövetség elnöke. Az idei első félévben a finanszírozott összeg 27 százalékkal (142,7 milliárd forintra), míg a szerződésszám 29 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Az idei év második negyedéve visszafogott optimizmusra adhat okot (a kihelyezett összeg az első negyedévi 70,4 milliárd forintról 72,4 milliárd forintra emelkedett); növekedés a flotta, gép és haszongépjármű lízingszegmensekben érzékelhető. Utóbbinál 21 százalékos javulást mutatnak a számok. Persze nem elhanyagolható szempont, hogy korábban igen brutális volt a zuhanás, így a javulás csak a nagyon alacsony forgalomhoz képest következett be. A lízingpiaci szegmensek közül a szövetség szerint továbbra is a lakás- és ingatlan a legsérülékenyebb, a devizahitelezés beszüntetése pedig a szövetség szerint tovább súlyosbította az ingatlanpiac helyzetét. Az első féléves számok szerint 46 százalékkal csökkent a lakás és 40 százalékkal az ingatlanfinanszírozás. A lízingszövetség szerint az ügyfelek továbbra is bizonytalanok a gazdaság, és ezen keresztül a saját jövőjüket illetően, ezért tovább halasztják beruházásaikat. Mint azonban hozzátették: ezzel együtt javult a lízingpiaci szereplők várható növekedéssel és a beruházásokkal kapcsolatos várakozása, ami a társasági adó csökkenésének és az egykulcsos szja tervezett bevezetésének köszönhető. Az új kihelyezésekkel kapcsolatban továbbra is enyhe csökkenésre számít a szakma, ennek mértéke azonban már mérséklődni látszik.

Szerző(k):
B. Judit Varga
08.
16.
23:00

Az OTP csak tájékoztatott

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) határozatban kifogásolta az OTP Magánnyugdíjpénztár átlépési kérelmekkel kapcsolatos gyakorlatát. Kötelezték a kasszát, hogy 30 napos határidő kitűzésével hívja fel nyilatkozattételre az átlépési kérelmét visszavonó 303 tagot arra vonatkozóan, hogy mely pénztárban kívánnak tagok lenni. A pénztárnak levélben kell az érintetteket tájékoztatni arról, hogy amennyiben korábbi átlépési kérelmüket fenntartják, vagy pedig a kitűzött határidőig nem válaszolnak, akkor a korábbi átlépési kérelemnek megfelelően az átlépést lebonyolítják. Tagok viszont a PSZÁF határozata alapján csak külön aláírt nyilatkozattal maradhatnak. A felügyelet 2010. február 12. és március 5. között nem helyszíni célvizsgálatot annak a bejelentésnek a nyomán folytatott az OTP magánkasszájánál, amely szerint a pénztár kizárólag saját eredményeiről beszámolva hívta fel tagjait az átlépési szándék visszavonására. A vizsgálat szerint a pénztár 2010 januárjában 10 599 tagját, akik átlépési szándékukat az átvevő pénztárak útján szabályosan közölték, levélben kereste meg és tájékoztatta (közülük végül nem egészen háromszázaléknyian gondolták meg magukat) a növekedési portfólió 2009. évi nettó hozamáról, megjegyezve, hogy az a hazai magánnyugdíjpénztárak között a második legmagasabb. Közölte továbbá a 2000-2009 közötti átlaghozamát, a 10 éves vagyonnövekedési mutatóját, és felajánlotta a tagoknak, hogy ezen információk ismeretében a csatolt nyilatkozat kitöltésével az elbírálás alatt lévő átlépési kérelmüket visszavonhatják. Megírta viszont azt is, hogy gondoskodik az átvevő pénztár értesítéséről és azt is, hogy a magánnyugdíjpénztárak árfolyamadatairól összehasonlító adatok tekinthetők meg a PSZÁF honlapján. Alighanem ennek köszönhető, hogy a felügyelet végül bírságot nem szabott ki. Álláspontunk szerint az indokolatlan és alaptalan átlépési hullámok és etikátlan átléptetések megelőzésének legmegfelelőbb eszköze, ha tagjaink rendelkezésére bocsátunk minden olyan információt, ami a felelős döntés meghozását segítheti - mondta Nagy Csaba, az OTP Magánnyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója. Mint hozzátette: amikor a 2010. január 1-jével életbe lépő jogszabály-változtatás alapján lehetőséget nyújtottak arra, hogy az átlépni kívánó pénztártag még egyszer átgondolhassa döntését, a pénztártag érdekeit kívánták szolgálni, nem pedig azt megnehezíteni.

Szerző(k):
B. Judit Varga