Napi Pénzügyeink

Síelőket céloz az AXA

Az utazásszervezői piacon húsz éve jelen lévő, legnagyobb hazai síutaztatóként ismert Cartour (amely évente átlagosan 130-170 ezer vendégéjszakát értékesít partnerei és ügyfelei felé) hosszú távú együttműködést kötött az AXA Biztosítóval. Az utazók körülbelül 30 százalékos biztosításkötési hajlandóságát figyelembe véve az AXA várhatóan mintegy 30-40 millió forint díjbevételre számíthat a 2010-2011-es síszezonban a most létrejött partnerség eredményeként. A társaság tájékoztatása szerint a hazai biztosítótársaságok körülbelül öt-hat éve kínálnak kifejezetten sízőknek szóló utasbiztosításokat. Ez idő alatt komoly előrelépés történt: míg például a hódeszkázás egy évtizede még extrém sportnak minősült, és a legtöbb biztosító pótdíjat kért a hódeszkásoktól vagy egyenesen kizárta ezt a tevékenységet, mára már a pályán kívüli sízést folytatók biztosításáról folyik a szakmai vita. Egy fő egy hétre szóló átlagos síbiztosítása 3400 forintba kerül, ami - többek között - limit nélküli hazaszállítást, 10 millió forintos orvosi kezelési költséget és 150 ezer forintos sportfelszerelés-biztosítást foglal magában. Egy négyfős család (18 éven aluli gyermekekkel) 9770 forintért, egy átlagos síút öt-hat százalékáért válhat biztosítottá.

Alulbiztosítottak a lakások

Nem helyeznek kellő hangsúlyt ingó- és ingatlanvagyonuk biztosítási védelmére a magyar háztartások - állapította meg az Union Biztosító. Bár a lakásbiztosítási lefedettség viszonylag magasnak mondható hazánkban - mintegy 4,3 millió lakossági ingatlanból 3,1 milliót biztosítanak tulajdonosaik -, a biztosítási védelem gyakran nem elégséges, sem az érték, sem a fedezeti kör szempontjából. Mint Tóth István igazgatósági tag kiemelte, a helyzetet jellemzi, hogy a tavaszi-nyári árvizek és viharok miatt keletkezett vagyonkárból fedezetlenség miatt csaknem hétmilliárd forintot nem tudtak megtéríteni a biztosítók, annak ellenére, hogy ahol lehetett, a társaságok méltányosságot gyakoroltak. Korábban megfigyelhető volt, hogy a természeti károkat követően kismértékben, időszakosan nőtt a kereslet. A válság kirobbanása, 2008 óta azonban az egyre szélsőségesebb időjárás ellenére több tíz ezerrel csökkent a biztosított lakások száma.

Átsorolás és egyediség

A bankok (alighanem a válságtól sem függetlenül) már a kisebb méretű vállalkozásokat is igyekeznek egyre inkább "személyre szabottan" kezelni. Erre igazán jó bizonyíték a CIB újonnan bevezetett gyakorlata. A bank 2009 őszén hajtott végre egy szegmensalapú szervezeti átalakítást. Ennek keretében minden kis- és középvállalati ügyfélhez saját kapcsolattartót rendeltek. Az OTP-nél lapunk érdeklődésére elmondták: a mikro- és kisvállalkozások (mkv) kiszolgálása a kiterjedt fiókhálózaton keresztül és fiókon kívüli kiszolgálást is biztosító kapcsolattartó kollégák segítségével történik. Részükre alapvetően (tevékenységtől, számlaforgalomtól függő) standard hitelt, megtakarítási és számlavezetési konstrukciókat kínál a legnagyobb magyar bank. Úgy vélik, ez a könnyű értelmezhetőség, átláthatóság és a rövid banki átfutási idők miatt gyors, hatékony ügyfélkiszolgálást eredményez. A speciális igényekkel (beleértve a széles körben alkalmazott egyedi kondíciókat) rendelkező ügyfeleket a közép- és nagyvállalati szegmensbe sorolja át a hitelintézet, és a kiszolgálásuk is ott történik. Mint megjegyezték, 30 millió forint feletti összegű betétek esetében az mkv-üzletágban is lehetőség van egyedi kamat biztosítására.

Adóssegítés: nincsenek új "csodafegyverek"

A jegybank hitelezési vezetők körében végzett legutóbbi felmérésében ismét kiemelten foglalkozott a bajba jutott adósok megsegítésével. A számok pedig azt mutatták, hogy az átstrukturálás elérte a nagyvállalati kört is, az intézkedés aránya ugyanis ebben a szegmensben öt százalék fölé nőtt (Napi, 2010. augusztus 13.). A helyzet azóta - legalábbis az OTP tapasztalata szerint - javult. A legnagyobb magyar banknál azt érzékelik, hogy lassul a 90 napnál hosszabb késedelemben lévő vállalati hitelállomány arányának növekedése, és megállt a hitelminőség romlása. Mint magyarázatként hozzátették: azok a vállalkozások, amelyek nem rendelkeztek megfelelő tartalékokkal a válság hatásainak kivédésére, többségében már késedelembe estek, míg a felszínen maradt vállalkozások fizetőképessége arányaiban megfelelőbb. Ráadásul a válság hatására szigorított hitelbírálat eredményeként az új folyósítású hitelek minősége jobb a korábbi időszakban nyújtott hitelekéhez képest. A K&H kis- és középvállalati (kkv) marketingigazgatóságának vezetője, Németh László arról tájékoztatta lapunkat, hogy a válság miatt nehéz pénzügyi helyzetbe jutott általuk hitelezett vállalkozások száma itt kezelhető mértékű maradt. Az adóssegítés tehát a K&H-nál inkább a vállalkozások nehéz pénzügyi helyzetének megelőzését célozza. A Budapest Banknál (BB) is úgy látják, hogy azok a nehézségek, amelyekkel a cégek jellemzően küzdenek, a bank együttműködésével áthidalhatók.