A jegybank hitelezési vezetők körében végzett legutóbbi felmérésében ismét kiemelten foglalkozott a bajba jutott adósok megsegítésével. A számok pedig azt mutatták, hogy az átstrukturálás elérte a nagyvállalati kört is, az intézkedés aránya ugyanis ebben a szegmensben öt százalék fölé nőtt (Napi, 2010. augusztus 13.). A helyzet azóta - legalábbis az OTP tapasztalata szerint - javult. A legnagyobb magyar banknál azt érzékelik, hogy lassul a 90 napnál hosszabb késedelemben lévő vállalati hitelállomány arányának növekedése, és megállt a hitelminőség romlása. Mint magyarázatként hozzátették: azok a vállalkozások, amelyek nem rendelkeztek megfelelő tartalékokkal a válság hatásainak kivédésére, többségében már késedelembe estek, míg a felszínen maradt vállalkozások fizetőképessége arányaiban megfelelőbb. Ráadásul a válság hatására szigorított hitelbírálat eredményeként az új folyósítású hitelek minősége jobb a korábbi időszakban nyújtott hitelekéhez képest. A K&H kis- és középvállalati (kkv) marketingigazgatóságának vezetője, Németh László arról tájékoztatta lapunkat, hogy a válság miatt nehéz pénzügyi helyzetbe jutott általuk hitelezett vállalkozások száma itt kezelhető mértékű maradt. Az adóssegítés tehát a K&H-nál inkább a vállalkozások nehéz pénzügyi helyzetének megelőzését célozza. A Budapest Banknál (BB) is úgy látják, hogy azok a nehézségek, amelyekkel a cégek jellemzően küzdenek, a bank együttműködésével áthidalhatók.
A BB-nél ugyanakkor hangsúlyozták: a vállalatoknál a bankok most nem valamiféle új "válságkezelő" megoldásokat találtak ki. Ezek a lehetőségek korábban is léteztek a bank portfóliójában, a jelenlegi helyzetben azonban az ügyfelek tudatosabban, ugyanakkor gyakrabban is választják ezeket. Minden megoldás alkalmazható, ami a cég terheit rövid és/vagy hosszú távon csökkenti; fontosnak tartották azonban kiemelni, hogy nincs olyan egységes feltételrendszer, amely általánosan, mindenki számára jó megoldást biztosít. Gazdálkodó szervezetekről lévén szó a cég piacának, gazdálkodási körülményeinek, biztosítéki rendszerének, vevő-szállítói kapcsolatainak és fennálló terheinek alapján gyakorlatilag minden eset más és más, így egyedi kezelést igényel. Gyakori igény egyébként - tudtuk meg -, hogy a korábban megvalósított projektekre felvett kedvezményes kamatozású hitelek esetében az adósságszolgálati terheket a finanszírozó bank csökkentse.
Az UniCreditnél azt gondolják, hogy hatékony segítséget jelentene a hiteltörlesztésben problémákkal küzdő vállalatok számára, ha ehhez olyan kedvezményes (például uniós) forrást lehetne használni, amely hitelkiváltásra is alkalmas. Vállalhatná ezt a szerepet a Széchenyi program jelenlegi formája is, de a rendszerben érdemes lenne a költségeket és az egyszerűsítést végiggondolni (például közvetlen banki kezelés, bankkártyás igénybevétel).
A Citibank kkv-termékmenedzsere, Bencsik Judit arról beszélt, hogy minden olyan nehéz helyzetbe került céges ügyfelüket támogatják, aki releváns piacon, releváns stratégiával felkészült a nehéz helyzetből való kilábalásra. Véleménye szerint az állami segítségvállalás is ott lehet hasznos, ahol a cég határozott stratégiával rendelkezik a nehéz helyzetből való kilábalásra vagy éppen ezen stratégia kialakításában szorul segítségre, tanácsadásra.
