BUX 134616.81 2,41 %
OTP 41570 2,74 %
header

Napi Pénzügyeink

11.
29.
23:00

Változó céges vagyonbiztosítás

A november nem csupán a kötelező gépjárműfelelősség-biztosítás csúcsidőszaka, hanem a vállalati vagyonbiztosításé is, a szerződések 80 százalékát ugyanis ilyenkor lehet újrakötni - hívja fel a figyelmet Tóth István, az Union igazgatósági tagja. A vállalati vagyonbiztosítások mintegy 80 százalékának december 31-e a fordulónapja. Szerződéstől függően 30-60 nappal a fordulónap előtt a szerződések módosíthatók, felmondhatók és akár másik biztosítónál is megköthetők. Érdemes a vállalatoknak ebben az időszakban újragondolni biztosítási szerződésüket - hangsúlyozza. Kampányról persze ez esetben aligha beszélhetünk, hiszen - legalábbis eddig - nem igazán küzdöttek a biztosítók ezekért az ügyfelekért. Az Union új hozzáállása pedig legfeljebb akkor változtathat ezen a helyzeten, ha a társaságok attraktív díjakkal is igyekeznek csábítani a cégeket. Arra pedig, hogy azért nem igazán erről lenne szó, utalhatnak Tóth szavai is, aki kifejtette: a vállalati vagyonbiztosítás nem szükséges rossz, amelynek költségét minimalizálni kell, hanem a kockázatok kezelésének hatékony eszköze. Szerinte egyébként éppen az előbbi szemlélet terjedése következtében zajlanak alapvető változások a vállalati vagyonbiztosítások magyarországi piacán. Az attitűdváltás mögött - fejtette ki - többek között az áll, hogy mind több cégvezető látja át, hogy az alulbiztosítottság rendkívüli kockázatot jelent. Káresemény bekövetkezése alulbiztosított cégnél a legrosszabb esetben ugyanis akár a vállalat végét is jelentheti. Alapvetően fontos hát, hogy a fennálló kockázatokat a biztosítás minden tekintetben tükrözze. A vállalatok egy része azonban nem képes helyesen felmérni a kockázatait, ezekre az esetekre javasolják, hogy a cégek kockázataikat hozzáértő külső szakértővel méressék fel.

Szerző(k):
B. Judit Varga
11.
25.
23:11

A brit bónuszok továbbra is rejtve maradhatnak

Egy dolog legalább megnyugtathatta a héten a brit bankárok válság tépte idegeit az ír felfordulás közepette: nagy valószínűséggel továbbra sem kell a nyilvánosság előtt felvállalniuk, mennyit is keresnek ők, miközben a kormányok sorra mentik meg a pénzintézeteket az adófizetők pénzéből. A konzervatív-liberális koalíciós brit kormány ugyanis a jelek szerint végképp elveti azt a még munkáspárti elődje által szorgalmazott törvénytervezetet, amelynek értelmében a bankoknak az eddiginél több információt kellene adniuk arról, mekkora javadalmazást kapnak alkalmazottaik. A tervezet szerint a bankoknak nyilvánosságra kellene hozniuk, hány vezetőjük tartozik az egyes jövedelemsávokba, évi 500 ezer fonttól fölfelé. (A sávok 500 ezer fontonként emelkednek egészen 5 millióig, onnan 1 millió fontonként, a jövedelemben mindent figyelembe kell venni az alapbértől a készpénzes vagy részvénybeli bónuszokon át a nyugdíjalapokba érkező befizetésekig.) Ezt a kitárulkozást akkor is meg kell tenni, ha Nagy-Britannia egyedül vállalkozik rá, függetlenül attól, hogy a világ más nagy pénzügyi centrumai követik-e példáját - hangsúlyozta az eredetileg a javaslatot még a Brown-kormány megbízásából kidolgozó nagy tekintélyű bankár, Sir David Walker, a Morgan Stanley International egykori elnöke (ő egyébként csak az évi egymillió fölött keresők számát tetette volna közzé). Támogatta ebben a mostani kormány liberális gazdasági minisztere, Vince Cable is, aki ellenzékben még minden olyan banki javadalmazást nyilvánosságra hozatott volna, amely meghaladja a mindenkori brit miniszterelnöki fizetést, ami most évi 142 500 font.

Szerző(k):
Szabó Márta