Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Egy dolog legalább megnyugtathatta a héten a brit bankárok válság tépte idegeit az ír felfordulás közepette: nagy valószínűséggel továbbra sem kell a nyilvánosság előtt felvállalniuk, mennyit is keresnek ők, miközben a kormányok sorra mentik meg a pénzintézeteket az adófizetők pénzéből. A konzervatív-liberális koalíciós brit kormány ugyanis a jelek szerint végképp elveti azt a még munkáspárti elődje által szorgalmazott törvénytervezetet, amelynek értelmében a bankoknak az eddiginél több információt kellene adniuk arról, mekkora javadalmazást kapnak alkalmazottaik. A tervezet szerint a bankoknak nyilvánosságra kellene hozniuk, hány vezetőjük tartozik az egyes jövedelemsávokba, évi 500 ezer fonttól fölfelé. (A sávok 500 ezer fontonként emelkednek egészen 5 millióig, onnan 1 millió fontonként, a jövedelemben mindent figyelembe kell venni az alapbértől a készpénzes vagy részvénybeli bónuszokon át a nyugdíjalapokba érkező befizetésekig.) Ezt a kitárulkozást akkor is meg kell tenni, ha Nagy-Britannia egyedül vállalkozik rá, függetlenül attól, hogy a világ más nagy pénzügyi centrumai követik-e példáját - hangsúlyozta az eredetileg a javaslatot még a Brown-kormány megbízásából kidolgozó nagy tekintélyű bankár, Sir David Walker, a Morgan Stanley International egykori elnöke (ő egyébként csak az évi egymillió fölött keresők számát tetette volna közzé). Támogatta ebben a mostani kormány liberális gazdasági minisztere, Vince Cable is, aki ellenzékben még minden olyan banki javadalmazást nyilvánosságra hozatott volna, amely meghaladja a mindenkori brit miniszterelnöki fizetést, ami most évi 142 500 font.
A konzervatív-liberális koalíciós megállapodás egyik első alapeleme volt, hogy lecsapnak az "elfogadhatatlan bónuszokra", és Cable legutóbbi közleményében is hangsúlyozta: a felháborító és felelőtlen banki juttatási rendszerek vezettek a mostani pénzügyi krízishez, az átláthatóság növelése pedig kulcsfontosságú ahhoz, hogy bízni lehessen az ezen a téren nagyobb felelősséget ígérő bankokban. A liberális miniszter azonban mára egyedül maradt ezzel, miután az elgondolás atyja a Financial Timesnak írott hétvégi cikkében korábbi álláspontját megváltoztatva felszólította a kormányt: mégse fogadja el javaslatát, mivel a nemzetközi riválisok látni valóan nem készülnek hasonló lépésre. Walker korábban arra számított, hogy nemcsak más európai országok jelzik majd ebbéli szándékukat, hanem esetleg az USA is, de ez nem történt meg - emlékeztetett George Osborne pénzügyminiszter a BBC rádiónak adott interjújában, hozzátéve: e tárgyban készülnek európai szabályok is és lehet, hogy jobb lesz, ha Nagy-Britannia is azokat képviseli majd, mint hogy egyoldalúan lépjen. Az európai szabályozás egyelőre csak azt írja elő, hogy a pénzintézeteknek közzé kell tenniük a teljes javadalmazási, illetve bónuszkeret összegét, de a vonatkozó direktíva kidolgozói hírek szerint fontolgatják, hogy nagyobb és részletesebb nyilvánosságot követeljenek.
