Napi Pénzügyeink

Kgfb: megugrott a neten tájékozódók száma

A gemius/Ipsos Audience online közönségmérési kutatás adatai szerint 2010 novemberében több mint 1,8 millió hazai internetező látogatta meg valamelyik biztosító vagy biztosítást közvetítő cég weboldalát, ami a 2009. novemberi számnál 50 százalékkal magasabb érték. A 2010. októberi adatokhoz képest a növekedés közel egymillió fő, tehát ennyien szinte bizonyosan a kötelező biztosítási díjak számítása és a biztosítási szerződés megkötése miatt látogatták meg az oldalakat. A biztosítási portálokra egy hónap alatt átlagosan közel négy alkalommal tértek vissza a látogatók, tehát alaposan körbejárták a biztosítási díjak kérdését. Ezt az is alátámasztja, hogy a legnagyobb biztosítási alkusz weboldala látogatóinak közel 60 százaléka járt még legalább egy másik biztosítási portálon, a látogatók egyharmada pedig kifejezetten másik biztosításközvetítői oldalt is meglátogatott. A biztosítási portálok látogatói között népességbeli arányukhoz képest felülreprezentáltak a magasabb iskolai végzettségűek és a kistelepüléseken élők, utóbbi a biztosítási irodák nehezebb elérhetőségével magyarázható. A kistelepülésen élők egyébként a biztosítási portálok heavy user csoportja: mindössze a látogatók 28 százaléka tartozik ide, de hozzájuk köthető az összes oldalletöltés és az összes oldalon töltött idő 45 százaléka.

Jut pénz az agráriumnak

Az agrárágazaton belül továbbra is a primer termelői oldal finanszírozása hordozza a legkisebb kockázatokat - állítják a Raiffeisen Banknál. Az integrátorok és részben a kereskedők helyzete sokkal szélsőségesebb: több szereplő roggyant meg vagy szerzett súlyos sebeket, elsősorban az emelkedő terményárak között a szerződésekből vis maior hivatkozásokkal kihátráló termelői oldal miatt, miközben náluk komoly kötbérigény merült fel. A bank szakértői szerint félő, hogy az idei év tapasztalatai okán megváltozik a kereskedelem és az integráció jellege is: a felvásárlók kevésbé mernek majd hosszabb távon elköteleződni, az integrátorok szigorúbb feltételekkel és kisebb összegben adnak finanszírozást, ami a későbbiekben az ágazati kockázatokat emeli még termelői oldalon is. Erdei Andrea, a K&H szenior terméktanácsadója most viszont azt érzékeli, hogy az integrátorok jellemzően emelik a termelőknek nyújtott finanszírozás arányát.

Energikus hitelek

Az FHB Bank-csoport korábban is zömében ingatlanfejlesztéssel, ingatlanvásárlással kapcsolatos projektek finanszírozásában volt partner, így az ingatlanpiaci fejlesztők stabilizálódását, tisztulását követően továbbra is azt gondolják, hogy a kellően előkészített, jó kockázatvállalású ingatlanprojektek finanszírozásában vehetnek részt. Mindezek mellett továbbra is van piaca a különböző energetikai (főként "zöld") beruházásoknak, így ezen a részpiacon is moderált expanzióra lehet számítani - állították a hitelintézetnél. A Commerzbank is mintha az energetika területén lenne a legaktívabb. Lovas Emese szerint azonban igen hangsúlyos náluk az egészségügyi, környezetvédelmi és infrastrukturális terület is. Elsősorban az energiaszektorban (megújuló energiatermelés, energiaracionalizálás, hulladékgazdálkodás) és a közlekedési szektorban (például úthálózat-fejlesztés) lát rövid távon lehetőségeket a K&H. Mindez viszont - tették hozzá - egyelőre jellemzően kis- vagy közepes méretű projektek formájában valósulhat meg. A bank akkor tud részt venni ezek finanszírozásában, ha a projekt jövőbeni jövedelemtermelő képessége - a kapcsolódó szerződéses rendszer vagy vonatkozó jogszabályi háttér alapján - viszonylag nagy biztonsággal prognosztizálható. E tekintetben a partnerek részéről fokozott óvatosság érzékelhető, ezért a projektek lassabb, fokozatos felfutásával számolnak a banknál. Ezek alapján a hitelszerződés megkötéséig, illetve a pénzügyi zárásig még az idei évben eljutó projektek volumenét mérsékelt, néhány tíz milliárd forintos nagyságrendűre becslik.

Csak néhány bank a vártán?

A projektfinanszírozás a válság előtt a bankok egyik legsikeresebb kihelyezési célpontjának számított. A gazdasági gondok markáns megjelenése azonban elsősorban éppen azokat a hitelintézeteket sarkallta stratégiájuk alapvető átalakítására, amelyek korábban a legaktívabbak voltak ezen a területen. Még mindig sok bank szabályszerűen szájzárat kap, ha a projektfinanszírozás szóba kerül. Akadnak azonban kivételek. Mint Lovas Emese, a Commerzbank üzletfejlesztési igazgatója elmondta: pénzintézetük egyik erőssége a klasszikus projektfinanszírozás, amit egy külön erre a célra szakosodott osztály végez. Az FHB-nál is hasonlóan nyilatkoztak. A K&H a klasszikus projektfinanszírozási tevékenységet - amellyel a mai napig foglalkoznak - az 1990-es évek első felében kezdte, megelőzve ezzel sok más hazai kereskedelmi bankot. Az elmúlt másfél évtized során Magyarországon megvalósult jelentősebb projektfinanszírozási ügyletek előkészítésében és lebonyolításában többnyire a fő szervező bankok egyikeként vettek részt, gyakran ügynökbanki szerepkörben. A megszerezett szakmai tapasztalat és a kezelt portfólió nagysága alapján is úgy látják, hogy a K&H a magyarországi piacvezető projektfinanszírozó bankok egyike.