Az FHB Bank-csoport korábban is zömében ingatlanfejlesztéssel, ingatlanvásárlással kapcsolatos projektek finanszírozásában volt partner, így az ingatlanpiaci fejlesztők stabilizálódását, tisztulását követően továbbra is azt gondolják, hogy a kellően előkészített, jó kockázatvállalású ingatlanprojektek finanszírozásában vehetnek részt. Mindezek mellett továbbra is van piaca a különböző energetikai (főként "zöld") beruházásoknak, így ezen a részpiacon is moderált expanzióra lehet számítani - állították a hitelintézetnél. A Commerzbank is mintha az energetika területén lenne a legaktívabb. Lovas Emese szerint azonban igen hangsúlyos náluk az egészségügyi, környezetvédelmi és infrastrukturális terület is.
Elsősorban az energiaszektorban (megújuló energiatermelés, energiaracionalizálás, hulladékgazdálkodás) és a közlekedési szektorban (például úthálózat-fejlesztés) lát rövid távon lehetőségeket a K&H. Mindez viszont - tették hozzá - egyelőre jellemzően kis- vagy közepes méretű projektek formájában valósulhat meg. A bank akkor tud részt venni ezek finanszírozásában, ha a projekt jövőbeni jövedelemtermelő képessége - a kapcsolódó szerződéses rendszer vagy vonatkozó jogszabályi háttér alapján - viszonylag nagy biztonsággal prognosztizálható. E tekintetben a partnerek részéről fokozott óvatosság érzékelhető, ezért a projektek lassabb, fokozatos felfutásával számolnak a banknál. Ezek alapján a hitelszerződés megkötéséig, illetve a pénzügyi zárásig még az idei évben eljutó projektek volumenét mérsékelt, néhány tíz milliárd forintos nagyságrendűre becslik.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból arra nem lehet következtetni, hogy miként alakulhatott a válság hatására a kifejezetten projektekre szerzett banki finanszírozás nagysága, de az ingatlanügyek háttérbe szorulását még a nem árfolyamszűrt számok is jól mutatják. Míg ugyanis közvetlenül a válság előtt a bankok minden kihelyezett harmadik forintja erre a területre kerül, tavaly már inkább minden negyedik forintról lehetett beszélni. Az iparágak banki portfólión belüli jelentősége az elmúlt években egyértelműen változott, az ilyen átrendeződés azonban inkább évtizedes időtávon értékelhető. Ehhez mindenképpen érdemes persze figyelembe venni a finanszírozás deviza szerinti összetételét, az árfolyamok időközbeni alakulását.
