Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A november 27-én hatályba lépett jogszabály szerint a devizában megállapított bármilyen költség, díj vagy jutalék forintban meghatározott összegének kiszámítása - ha a pénzügyi intézmény nem határoz meg saját deviza-középárfolyamot - a Magyar Nemzeti Bank által megállapított és közzétett, hivatalos devizaárfolyam alapján történik. A lapunk érdeklődésére válaszoló bankok kivétel nélkül saját árfolyamot alkalmaznak. Ez a változás egy átlagos törlesztőrészlettel rendelkező devizahiteles ügyfélnek a Budapest Banknál (BB) havi szinten nagyságrendileg 100 forint megtakarítást jelent. A középárfolyam használatának következtében azon ügyfeleik törlesztőrészletei, akik még vételi árfolyam alkalmazása mellett vettek fel devizaalapú hitelt a banktól, megközelítőleg egy százalékkal mérséklődtek az OTP-nél. Az AXA ügyfelei - tudtuk meg Gyenes Gergely jelzáloghiteltermék-menedzsertől - 1,95 százalékkal járnak így jobban, ugyanis mind a vételi, mind pedig az eladási árfolyamot ilyen mértékben tér el a középárfolyamtól. A kedvezmény mértéke azonban az MKB szakemberei szerint pontosan nem definiálható, de nyilvánvalóan a nagyobb részletet fizetőket érinti kedvezőbben. Mint a CIB-nél elmondták: egy átlagos (5 millió forint 20 éves futamidejű, 4,99 százalékos éves kamatú és 1,32 százalékos kezelési költségű, svájcifrank-alapú) hitelnél december közepén a forintban kifejezett havi törlesztőrészlet 900 forinttal lett alacsonyabb (52,5 ezer forint helyett ügyfelüknek 51,6 ezer forintot kellett fizetnie). A Volksbanknál egy 10 millió forint összegű 20 évre felvett euróalapú kölcsönnel rendelkező ügyfél havi törlesztőrészlete közel 1700 forinttal csökken.
Az előtörlesztésnél a hitelfelvétel és fajtája szerint különböznek a szabályok. Az UniCreditnél úgy látják, hogy éppen ezért meglehetősen bonyolultra sikeredtek az előírások, számos kérdésben hátravan még a jogszabály pontos értelmezése. Mint hozzátették: a szakmai szervezetek jelenleg dolgoznak ezen. Erre utal egyébként a banki szakértők időnként egymásnak ellentmondó véleméyne is. A 2010. március 1-jét megelőzően kötött kölcsönszerződések esetében semmilyen megkötés nincsen, sem hitelcélra, sem pedig a forrásra vonatkozóan - hívták fel a figyelmünket több pénzintézetnél is.
Persze számtalan vonatkozásban egyelőre korai arról beszélni, hogy milyen változásokat hozott/hozhatott az új szabályozó, hiszen annak hatálybalépésétől még igen kevés idő telt el. Az azonban meglehetősen egyértelműnek látszik, hogy az a kitétel, amely szerint a futamidő-hosszabbítás ötévente díjtalanul kezdeményezhető, nem igazán mozgatta (még) meg a banki ügyfelek fantáziáját. Ilyen ügyfélkéréssel nem találkoztunk, öt év futamidő-hosszabbításnak nagyon csekély hatása van a törlesztőrészletre - hangsúlyozták a BB-nél, ahol egyúttal megemlítették: a válság előtti időszakhoz képest átlagosan öt évvel csökkent az igényelt futamidő. Mint Gyenes elmondta, a futamidő 20-ról 40 évre történő emelése esetén is csak 18-20 százalékkal csökken a törlesztőrészlet. Ez - tette hozzá - ráadásul végleges elköteleződést jelent, amely miatt a futamidő egészét tekintve jóval több a tőke után fizetendő hiteldíj.
