Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A rugalmas tartalékrátára való áttérés következtében a hitelintézetek negyede két százaléknál magasabb tartalékrátát választott - tudatta a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A változtatásra már október 1-jei hatállyal volt lehetőség, választás hiányában az MNB mindenkinek a kétszázalékos mértéket írta el. A jegybank egyébként szeptember elején döntött úgy, hogy erre lehetőséget ad a hitelintézeteknek. A kötelező tartalékrátát 2008 novemberében csökkentették két százalékra, azt megelőzően öt százalék volt a mértéke. A bankok most a kétszázalékos mellett három-, négy- vagy ötszázalékos mértéket is választhatnak, ezt a szintet pedig félévente módosíthatják. Több banknál is hangsúlyozták: a nagy pénzpiaci forgalmat bonyolító, ám kis mérlegfőösszegű (relatíve kevés forrást gyűjtő) bankok tudják kihasználni az intézkedésben rejlő lehetőségeket. A rugalmasabb tartalékolás (amelyre a nagyobb lakossági bankok semmiképpen nem szorulnak rá) az OTP szakemberei szerint viszont mindenképpen segíthet abban, hogy az egynapos kamat átlagos értéke közelebb kerüljön a monetáris tanács által meghatározott irányadó kamatszinthez.
Nem tudjuk, az első "éles" hónapban mit sikerült elérni ezen a téren. Az MNB jelentése szerint ugyanis novemberben az egynapos bankközi kamatláb nagyrészt a kamatfolyosó alján tartózkodott, hó közepén azonban átmenetileg az alapkamatnál magasabb szintre ugrott. (Kérdés, az újfajta tartalékolás nélkül mekkora lett volna az eltérés.) Az viszont jól látszik, hogy a bankoknak nem okozott gondot az átállás. A magasabb tartalékkötelezettség miatt ugyan a bankrendszer MNB-nél vezetett bankszámláinak átlagos egyenlege az előző hónaphoz képest jelentősen (23,3 százalékkal) növekedett, de továbbra is csak csekély mértékben tért el a tartalékkötelezettség összegétől, a túltartalékolás mindössze 0,9 milliárd forint volt.
