Kormányzati politikusok több fórumon is hangsúlyozták, hogy a reálhozamot (amit akár 100-300 ezer forintban jelöltek meg) az átlépő pénztártagok felvehetik, illetve önkéntes pénztárba irányíthatják át. Az is elhangzott azonban, hogy a többség reálértéken vesztett, amit a tb-rendszerben "kiegészítenek" számára. Utóbbi teljesen értelmezhetetlen abban a nyugdíjszisztémában, amelyben egyértelműen az állam határozza meg az öregségi juttatásokat, de az előbbi is elég valószínűtlennek tűnik.
A választható portfóliós rendszerben ugyanis a magánpénztári szektor egészét tekintve a klasszikus portfólió 12,11 százalék, a kiegyensúlyozott portfólió 17,75 százalék, a növekedési portfólió 25,95 százalék vagyonnal súlyozott átlaghozamot ért el tavaly, miközben az éves infláció 5,6 százalékot tett ki. A legalább tíz éve működő magánnyugdíjpénztárak által kezelt 51 portfólióból a 2000 és 2009 közötti tízéves átlaghozam 45 portfóliónál meghaladta az infláció ugyanerre az időszakra vetített mértékét, ebből 17 portfólió éves reálhozama (infláció feletti hozam) 1-2 százalék közötti mértékű, 13 portfólió reálhozama pedig évi 2 százaléknál is nagyobb volt.
Ez év első kilenc hónapjában a klasszikus portfóliók átlagos hozama 6,01 százalék volt, a kiegyensúlyozott portfóliók 9,25 százalékos, a növekedési portfóliók pedig 9,5 százalékos átlagos hozamot értek el. A 2010 szeptemberében aktuális - a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett - 3,8 százalékos inflációval összevetve ez azt jelenti, hogy a pénztári portfóliótól függően 2,21 és 5,7 százalék közötti lett a pozitív reálhozam. A kormányzat intézkedései által kiváltott mostani pénz- és tőkepiaci fejlemények persze akár a negatív tartományba is küldhetik az idei hozamokat, de ezt a kasszák hibájaként felróni meglehetősen cinikus hozzáállásnak tűnik.
